'Csak fideszes település lehet járási székhely'
Egyeztetni ugyan lehet, de a már előre, mindenféle konzultáció nélkül meghatározott járások száma semmiképpen nem változhat – jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter. Ebből a módszerből az önkormányzatok nem kérnek – szögezi le közleményében Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere.
A kormany.hu internetes oldalon január 10-én jelent meg egy közlemény, amely szerint megkezdődött az egyeztetés az új járási rendszerről – emlékeztet a polgármester. A tervezetet az önkormányzatok január 29-ig véleményezhetik, de erről hivatalos értesítést mind a mai napig nem kaptak, ez az információ csak a honlapon szerepel.
Az eredeti közleményben még arról beszélnek, hogy „...országosan 168 járás, Budapesten pedig hét úgynevezett körzet létrehozását tervezik”. Tehát Wittinghoff úgy véli, még nem döntöttek, miközben a miniszter a napokban azt nyilatkozta, hogy a járások száma biztosan nem változhat.
A járásokról készült koncepció megalapozottságát jelzi a háttértanulmányt készítő szervezet vezetőjével tavaly október 7-én készült interjú egy részlete, amelyből a polgármester idéz.
Oláh Miklós szociológus akkor így fogalmazott: „Nem volt sok információnk arról, milyen igazgatási tartalommal kell a járásokat megtöltenünk, ezért mi minden változatra (…) készültünk. Arra is, ha a járások egy decentralizált modell keretében, vagy épp ellenkezőleg, az államigazgatás dekoncentrált szerveiként jönnek létre. A járások számát tekintve három koncepció szerint hét változat jött létre: a százegynéhányas modelltől a 350-400 járásos modellig eltérő változatokat készítettünk.”
Ebből Wittinghiff azt a következtetést vonja le, hogy a törvényt megalapozó kutatócsoport vezetőjének sem árulták el, milyen tartalommal kívánják megtölteni az új járási rendszert. Egy fontos szempont viszont szerinte azonnal világossá vált a koncepció nyilvánosságra kerülésekor. A legfontosabb, hogy minél több járási székhely fideszes kezekben legyen.
Mi mással magyarázható például – teszi fel a kérdést –, hogy a jórészt a budaörsi kistérség területén létrejövő új járás székhelye Budakeszi lesz? A harmincezres lélekszámú Budaörs intézményrendszere, közigazgatása, közlekedési kapcsolatai kiválóak. Így nem érti, miért kell a 14 ezer lakosú, nehezen megközelíthető, kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező Budakeszit járási székhellyé tenni?
Hacsak nem azért – adja meg azonnal a választ –, mert annak a településnek fideszes a polgármestere. Egyébként hasonló a helyzet a szocialista polgármester vezette Dorog esetében is: a várost az esztergomi járáshoz csatolnák. Ott ugyan független a polgármester, de fideszes többség van a közgyűlésben.
Budaörsön egyébként a város képviselő-testületének fideszes tagjai, a körzet fideszes országgyűlési képviselője is teljesen irracionálisnak tartja ezt a döntést – emeli ki Wittinghoff.
Ezért azt javasolják, vagy legyen Budaörs a járási központ, vagy jöjjön létre egy önálló kistérség Budaörs, Biatorbágy, Herceghalom és Törökbálint részvételével. Ezt az érintett települések képviselő-testületi döntésekkel is támogatják.
A lélekszám így is meghaladná az ötvenezret, ami a járások átlagos lakosságszáma körül van. Miért kellene Pest megyében olyan monstrumokat létrehozni, mint például a tervezett gödöllői járás a maga 178 ezer lakosával – ahová Veresegyház is tartozik, amely szintén kifogásolja a tervezetet –, miközben mondjuk a bátonyterenyei járásban 18 ezren laknának?
Milyen racionális indoka van hát annak, hogy a Navracsics Tibor vezette minisztérium már most, az egyeztetések elején „kőbe akarja vésni” a még csak tervezetben létező 168-as járásszámot? – kérdezi Wittinghoff.
A polgármester határozottan követeli, hogy a járásokról folytasson tisztességes egyeztetést a kormányzat az önkormányzatokkal, és ezúttal mellőzzék azt a fideszes szokást, hogy már az elején megmondják a végeredményt.