Wikipédia, avagy a Friss Változtatások Járőrei

Wikipédia – a szabad lexikon. Havi tízmillió letöltött lap 1,2 millió felhasználótól – ez a magyar nyelvű változat friss mérlege. Szerkesztői szombaton találkoznak Győrben. Kik ők, miből élnek? Mennyire megbízható az online lexikon?

A Wikipédia, a ma már minden bizonnyal a legtöbbet forgatott magyar nyelvű  lexikon az Egyesült Államokból indult útjára. A 2001-ben létrejött tudástárat és annak számos testvérprojektjét – Wikiidézet, Wikiszótár, Wikikönyvek, Wikihírek – a floridai székhelyű Wikimédia Alapítvány működteti. Hét év elteltével, idén augusztusban, a  Wikipédia lexikonnak már 264 nyelvi változata létezett.  A Wikipédia a rendszer alapját adó hipertext rendszer nevéből (ez a „wiki”) és az enciklopédia szó utótagjából kreált műszó. A wiki-rendszer teszi lehetővé, hogy a tartalmakat a szerkesztők, adott esetben laikusok könnyen továbbfejlesszék, gyarapítsák.

– A lexikont valóban „mindannyian” szerkesztjük – mondja a Népszabadságnak Gervai Péter informatikus, a magyar Wikipédia szabályrendszerének egyik szerzője. Aki úgy érzi, hogy egy lexikonba illő tartalommal tudja gazdagítani az oldalt, könnyen szerkesztővé válhat: új lapot nyithat vagy meglévő lapokat alakíthatja tovább. A szócikkeknek, lapoknak nincs gazdájuk – aki beküldte produktumát a Wikipédia rendszerébe, lemond annak birtoklásáról és hozzájárul ahhoz, hogy mások azt fejlesszék, vagy felhasználják.  – A tartalmakért jogilag felel a szerző, felel a Wikimédia Alapítvány, de mindketten csak behatároltan – ismerteti a jogi hátteret Gervai, hozzátéve, hogy nem egyértelmű, melyik jog az irányadó: az amerikai, a magyar, avagy a nemzetközi jog. Idehaza a wikipédisták igyekeznek a magyar jogrendet követni, de tekintettel kell lenniük az amerikai anyaalapítványra, azaz nem sérthetik az Egyesült Államok jogrendjét sem.

Szerkesztési elveiből adódóan a Wikipédia folyton változó, alakuló lexikon, és a tulajdonosok, illetve az önkéntes munkában tevékenykedő szerkesztői törzsgárda reméli: idő múltával csak  jobbak lesznek a tartalmak. A lexikon egyik hátrányának tartják, hogy jobbára a szerkesztők érdeklődési körének megfelelően bővül, ezért is nehéz egy mindenre kiterjedő „általános lexikonná” varázsolni azt.

A magyar nyelvi változatnak, amely két korábbi próbálkozást követően 2003. július 8-án indult el, így sincs oka a szégyenkezésre. A szócikkek száma alapján – ez idén júliusban elérte a százezret – a nemzetközi Wikipédiák között a 21. helyet érte el, maga mögé utasítva 243 nyelvi változatot. A szócikkeknél többet mondó adatbázis-méret összehasonlításban a magyar verzió a tizenötödik legnagyobb állományú változat a világon. 
Az enciklopédia szabad jellegéből kérdések sora fakad: kik szerkesztik, kik ellenőrzik a tartalmakat? Mik a minőségbiztosítás elvei? Kik felelnek a tartalmakért? Hol tárolják az információkat és miből él a Wikipédia? Gervai Péter válasza szerint mintegy kétszáz állandó szerkesztőjük van, az időszakos munkatársak száma 500-1000. Azok, akik fél évnél hosszabb ideje szerkesztők általában hosszú ideig maradnak a Wikipédia mellett, a közösségi életben is részt vesznek, ezen túl segítenek formálni a lexikont, illetve összehangolni a vandálok elleni küzdelmet, akik rengeteg időveszteséget és erkölcsi kárt képesek okozni.

A teljes szabályozatlanságot elkerülendő ellenőrző mechanizmusokat működtet a közösség. A cikkeket bárki ellenőrizheti és eltávolíthatja belőle a nem kívánt tartalmakat. Emellett azonban létezik egy Friss Változtatások Járőrei elnevezésű önkéntes csapat is, amelyek az új szerkesztéseket ellenőrzik. Vannak adminisztrátorok, akik adott esetben időszakosan blokkolhatnak egyes felhasználókat, de súlyosabb esetekre létezik a kizárás intézménye is. A lexikon használati útmutatója mindenesetre a párbeszédre, a kooperációra, a viták észérvek szerinti megoldására ösztönöz; csak végső, vagy szélsőséges esetekben ír elő radikális megoldásokat.
- Ami a technikai részleteket illeti: az információkat fizikai valóságukban zömmel az Egyesült Államokban tárolják szervereken, itt végzik a rendszergazdai szintű karbantartást is, a napi mentéseket, egyéb teendőket – meséli Gervai. A magyar Wikipédia adatállományát 400 megabájtra becsüli. A karbantartók, a Wikimédia Alapítvány emberei, a világon szétszórtan élnek, nem kell az USA-ban tartózkodniuk ahhoz, hogy végezhessék munkájukat.

A jövőt firtató kérdésünkre Gervai Péter elmondta: a fenntartók fejleszteni kívánják a Wikipédiát. Minőségbiztosítási elképzeléseik közt szerepel az „ellenőrzött cikk” kategória bevezetése – a triviális hibáktól, vulgarizmusoktól való mentességet szintén önkéntes szerkesztői csapat biztosítaná. Későbbi elképzelés az ellenőrzött változatok létrehozása, ahol cikkeket megbízható szerkesztők értékelik, és azok felelőtlen tartalmát elkülöníthetik a hasznos tartalomtól. Ugyancsak a tervek közt szerepel az 1000 legfontosabb szócikket tartalmazó lista minőségi tartalmi kidolgozása. Küszöbön áll a a Wikimédia Magyarország Egyesület megalakulása is; ez lehetővé tenné a PR-tevékenységet, az adománygyűjtést,  a pénzt is igénylő programok indítását.

A Wikipédia támogatásokból él, és mentes a reklámoktól. Az egyesület alakulása a magyar wikipédisták mai, győri találkozójának is napirendjén szerepel.

Megháromszorozódott az afrikai elefántok száma

A tények demokratizálása – maró gúnnyal így nevezi a Wikipediát az északi M0-ás híd kapcsán Magyarországon is híressé vált Stephen Colbert amerikai komikus. Ha ugyanis elég ember állítja ugyanazt, akkor az a honlap segítségével, akár a valóságtól függetlenül is, igazzá válik. Az internetes lexikon hatása nem lebecsülhető, nemrég éppen John McCain republikánus elnökjelölt bukott le, hogy Grúziáról szóló nyilatkozatában több mondat is szó szerint szerepelt a Wikipedia ide vonatkozó cikkéből.

Colbert késő esti műsorában az afrikai elefántok példáján mutatta be a honlap „alternatív tudásbázisát”. Nézőit felszólította arra, hogy a nagytestű állatról szóló angol szócikkbe írják bele azt az állítást, miszerint az elefántok száma az elmúlt hat hónapban megháromszorozódott a fekete kontinensen. A rajongótábor nem habozott, így pillanatok alatt eluralta a világhálót az állatvédőket mélyen felháborító álinformáció. Hiába javították azonban a Wikipedia oldalát, nem bírtak el a milliós nézősereggel.

A kísérlet Amerikában aktuálpolitikai jelentősséggel bírt. A távozó Bushkormányzat ugyanis úgy vezette a világot az iraki háborúba, hogy hazugságokat terjesztett a közelkeleti ország tömegpusztító fegyvereiről. Közvéleménykutatók kimutatták: miközben egyes orgánumok leleplezték a kormány trükkjeit, egyre nőtt az információt igaznak vélők tábora a szóvivők és a jobboldali tévétársaságok állandó recitálásának hatására. Colbert játéka szerint így működik a Wikipedia. Ha valakinek nem tetszik a tény, hogy George Washington első amerikai elnök rabszolgákat tartott, akkor immáron joga van arra, hogy ezt az információt törölje a rendszerből. És ha elég társat talál, akkor ez az információ előbb utóbb igazzá is válik. (Gergely Márton)

Vonuló elefántcsalád Kenyában
Vonuló elefántcsalád Kenyában
Top cikkek
Érdemes elolvasni
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.