West Balkán-ügy: megelőzhették volna a tragédiát?
A másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlott nem tett szóbeli vallomást. Szalontai, az aznapi Noise Night Life bulihoz a helyiséget biztosító West-Balkán Vendéglátó Kft. ügyvezetője azzal védekezett, hogy a rendezvény szervezői becsapták őt. Szóban azt közölték vele, hogy legfeljebb 1800-an lesznek a rendezvényen, miközben 4200 jegyet rendeltek, majd több mint háromezer fiatalt engedtek a helyiségbe. Mint mondta, ha ezt előre tudja, „több lépcsőt is meg tudott volna nyitni, s akkor nem egyetlen lépcsőn közlekedhettek volna” a szórakozni vágyók a háromemeletnyi szórakozóhelyen.
Szalontai mellett a vádlottak padján ül Kecskés Tamás és Csanádi József rendezvényszervező, valamint Hranek István, aki a program biztonságáért felelt.
Emlékezetes, hogy január 15-én a szórakozóhely belső lépcsőjén összetorlódott tömegben három fiatal lány meghalt, többen könnyebb-súlyosabb sérüléseket szenvedtek. Akkori felröppentek olyan hírek, hogy a szórakozóhelyen valakit megkéseltek, pánik tört ki és a fejvesztve menekülő tömeg taposta halálra a lányokat. Később azonban ezt a rendőrségi vizsgálatok egyértelműen kizárták. Egyetlen csepp vér nyomát sem találták a termekben és a lépcsőházban a rendőrségi helyszínelők, ami kizárja, hogy ott bárkit is késsel megsebesíthettek volna. Később az igazságügyi boncolás megállapította, hogy a három áldozat halálát fulladás okozta. Egyszerűen összepréselte őket a tömeg.
Pintér Sándor belügyminiszter az eset után azt mondta: az egyik lány szervezetében kábítószert találtak, ami közrejátszhatott a halálában. Később egy lapban az jelent meg, hogy egy másik áldozat is drogozott a tragédia előtt.
Egyik állítás sem igaz. Az áldozatok hozzátartozói az orvos szakértői jelentésekre és a birtokukban lévő rendőrségi iratokra hivatkozva állítják, az elsődleges vizsgálatoknál használt drogteszt egy esetben „bizonytalan pozitív” eredményt mutatott. Az ezt követően elvégzett vizsgálatok azonban mindhárom lány esetében egyértelműen azt állapították meg, hogy a lányok sem drogot, sem alkoholt nem fogyasztottak. A családok ennek tudatában levélben kérték a belügyminisztert, nyilvánosan hozza helyre a hibáját, jelentse ki, hogy az elsődleges vizsgálatok alapján tett kijelentését a későbbi szakértői vizsgálatok megcáfolták, és kérjen elnézést a családoktól. Pintér a családok levelét Budapest főkapitányához továbbította, aki válaszában arról tájékoztatta a családot, hogy a rendőrség milyen intézkedéseket tesz a jövőben a hasonló tragédiák megelőzése érdekében.
Azonban nem ez az egyetlen gondjuk az áldozatok családjainak. Miként azt újságírók előtt elmondták, szerintük jóval kevesebben ülnek a vádlottak padján, mint ahányan szerintük felelősek a lányok haláláért. Érthetetlennek tartják, hogy az ügyészség miért kezelte úgy az ügyet, mintha a tragédiáért kizárólag a vádlottak padjára ültetett négy ember lenne a felelős. Szerintük csoda, hogy csak három emberéletet követeltek az épületben tapasztalt hiányosságok, valamint a hatóságok körülményessége, nemtörődömsége, közömbössége, hanyagsága. A gimnazista áldozatok szülei azt mondják: nem bosszúvágy vezérli őket, azt azonban mégiscsak furcsának tartják, hogy mindazok elkerülték a felelősségre vonást, akik elmulasztották megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy egy ilyen tragédia bekövetkezzen.
Bálint Zoltán ügyvéd és munkatársai hosszan sorolták azokat a hibákat és mulasztásokat, amelyek nélkül a január 15-i tragédia talán meg sem történt volna. Mindenekelőtt rámutattak arra, hogy a néhai Skála Metró 1984-ben átadott épülete egyetlen áruház befogadására épült. Építészetileg nem hasonlítható a mai bevásárlóközpontokhoz, amelyeket úgy terveznek, hogy azokban több, kisebb-nagyobb, egymástól minden tekintetben (tűzés betörésvédelmi szempontból és a közművek vonatkozásában is) elkülöníthető helyiségeket alakítsanak ki. A West-Balkán tulajdonosainak nyilatkozataiból tudható – mutatott rá az ügyvéd –, hogy a hatályos építési szabályok szerint áruháznak minősülő helyiségek valójában építési területnek minősülnek, ahol az engedély nélkül végzett építési munkákat a cég az egyes bulik bevételéből finanszírozta. Hiányosak voltak a közművek, a meleget a belső helyiségekben is utcai melegítésre használt gázpalackos fűtőberendezések biztosították. Azaz: csakúgy, mint korábban, azon a hétvégén is, engedély nélkül zajló építkezés építési területén bulizott több ezer szórakozni vágyó fiatal.
A diszkónak használt emeleteken tűzjelző rendszer nem működött, viszont nagy felületeket borítottak különböző éghető anyagok. Megoldatlan volt a szellőzés, és csupán egyetlen lépcső szolgált a közlekedésre.
Az ügyvéd hosszan sorolta a bizonyítékokat arra, hogy az önkormányzat illetékes hatóságai tudtak a West-Balkánban zajló építési munkálatokról. Az építési osztály jelezte is a kereskedelmi osztálynak, hogy ne adjon ki működési engedélyt ott semmiféle kereskedelmi tevékenységre, mert az épületnek nincs használatbavételi engedélye. A rendőrségi nyomozás feltárta, hogy a West-Balkánban zajló engedély nélküli építkezés és a különféle rendezvények miatt (a január 15-i tragédia előtt legalább két nagy buli volt az épületben, egyenként mintegy háromezer-négyezer fiatal részvételével) folyamatosan leveleztek egymással az önkormányzat illetékes osztályai, valamint a tűzoltóság. Utóbbiak több levélben is figyelmeztették az önkormányzatot a West-Balkánban észlelt hiányosságokra, ám a „végén”, vagyis a tragédia előtti utolsó levelükre, már választ sem kaptak.
Az áldozatok szülei ügyvédjük útján a legfőbb ügyészhez fordultak, pótnyomozás elrendelését kérve azoknak a büntetőjogi felelősségének megállapítása érdekében, akik a nyomozati iratokban fellelhető bizonyítékok alapján évekig nem tettek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy ne működhessen engedély nélküli diszkó egy tűz- és robbanásveszélyes építési területen. A családok ügyvédei a Legfelsőbb Bíróság 2010-ben hozott és a bíróságok számára kötelező elvi döntésére hivatkoznak, amely kimondja: a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetést az is elköveti, akinek foglalkozásából eredő kötelessége lett volna a veszélyhelyzet elhárítása, de azt nem tette meg, pedig megtehette volna. Bálint Zoltán nem kívánt neveket mondani, hogy szerinte kiknek kellene még a vádlottak padján ülniük, jelezte azonban, hogy a rendőrség által feltárt tények alapján többek felelőssége is felvethető.
