Visszaél az állam az erőfölényével?
Nem kért egyedi normakontrollt a Csongrád Megyei Munkaügyi és Közigazgatási Bíróság az Alkotmánybíróságtól, ahogyan azt Magyar György ügyvéd kezdeményezte a baksi vállalkozó, Al-Aboodi Abdur Amir földjének kisajátítása ügyében.
A Kiskunsági Nemzeti Park kezdeményezésére a Csongrád Megyei Kormányhivatal ez év elején kisajátított 130 hektárt a mintegy 500 hektáros birtokból. Arra hivatkoztak, hogy az 1990-es évek elején jogszerűen megszerzett terület kisajátítására közérdekből, a természetvédelmi védettség helyreállítása érdekében került sor. A jogi képviselő szerint a kisajátítási törvény ellentétes mind a régi alkotmánnyal, mind a jelenlegi alaptörvénnyel, mert a védett természeti területek kisajátításáról szóló rész kötelezővé teszi a kisajátítást, nem ad mérlegelési lehetőséget a bíróságoknak. A bíróság megfontolta, majd elutasította az egyedi normakontroll kérését.
Al-Aboodi Ali vitatja mind a kisajátítás jogalapját, mind a megállapított kártérítés mértékét. A hétfői tárgyaláson Magyar György indítványozta, hogy a bíróság folyamodjon előzetes döntéshozatalért a luxemburgi Európai Bírósághoz. Ez a jogintézmény azt jelenti, hogy ha az Európai Bíróság gyakorlatában van precedens az itt folyó ügyre, akkor a tagállami bíróság fölveheti a kapcsolatot az Európai Bíróságon ilyen ügyeket tárgyaló bírákkal., és előzetes jogi megítélést kérhet tőlük. Magyar György szerint a baksi eljárás maga is precedens értékű, hiszen azt kell mérlegelni benne, jogalkotóként nem él-e vissza az állam az erőfölényével, és nem sérti-e a magántulajdonhoz való jogot.
A történetnek előkerült egy korábbi szála is: már volt az ügyben bírósági tárgyalás két magyar hivatal között – arról, hogy a terület akkor is védett volt, amikor az arab származású vállalkozó megszerezte a tulajdonjogát, csak az nem szerepelt az ingatlan-nyilvántartásban. Akkor jogerős ítélet született, amely nem változtatta meg Al-Aboodi Ali tulajdonjogát. Ez megállapítható a korábbi periratokból, amelyeket tanulmányozásra bekér a bíróság. Ha valóban született jogerős ítélet korábban, akkor már a kisajátítás kérése is jogellenes volt.
Al-Aboodi Ali vitatja mind a kisajátítás jogalapját, mind a megállapított kártérítés mértékét. A hétfői tárgyaláson Magyar György indítványozta, hogy a bíróság folyamodjon előzetes döntéshozatalért a luxemburgi Európai Bírósághoz. Ez a jogintézmény azt jelenti, hogy ha az Európai Bíróság gyakorlatában van precedens az itt folyó ügyre, akkor a tagállami bíróság fölveheti a kapcsolatot az Európai Bíróságon ilyen ügyeket tárgyaló bírákkal., és előzetes jogi megítélést kérhet tőlük. Magyar György szerint a baksi eljárás maga is precedens értékű, hiszen azt kell mérlegelni benne, jogalkotóként nem él-e vissza az állam az erőfölényével, és nem sérti-e a magántulajdonhoz való jogot.
A történetnek előkerült egy korábbi szála is: már volt az ügyben bírósági tárgyalás két magyar hivatal között – arról, hogy a terület akkor is védett volt, amikor az arab származású vállalkozó megszerezte a tulajdonjogát, csak az nem szerepelt az ingatlan-nyilvántartásban. Akkor jogerős ítélet született, amely nem változtatta meg Al-Aboodi Ali tulajdonjogát. Ez megállapítható a korábbi periratokból, amelyeket tanulmányozásra bekér a bíróság. Ha valóban született jogerős ítélet korábban, akkor már a kisajátítás kérése is jogellenes volt.
