Légtérzár Devecser és Kolontár felett

Légtérzárat rendelt el a HungaroControl az iszapömlésben érintett két település, Devecser és Kolontár felett. A jogi következmények is körvonalazódnak: azonnali előzetes bizonyítást kezdeményez ugyanis a helyi bíróságnál Magyar György ügyvéd, a kolontári károsultak által alakított perközösség képviselője. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság pedig a Károly Róbert Főiskola szakértőit bízta meg az ajkai zagytározó gátszakadása következtében kialakult károk légi felmérésével.

Légtérzárat rendeltek el az iszapömlésben érintett két település, Devecser és Kolontár felett. Mindezt a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. kommunikációs vezetője, Fehér Imre közölte csütörtökön. Elmondta, a légtérzár vasárnap 22 óráig, 1500 méteres magasságig érvényes, az e fölötti légiforgalom engedélyezett. A tiltott légteret csak a mentő- és a kutatóegységek használhatják.

Kolontár határa, 2010. október
Kolontár, 2010. október 7. Vörösiszappal borított mezőgazdasági terület az ipari katasztrófa által sújtott Veszprém megyei Kolontár határában. A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én mintegy egymillió köbméternyi mérgező, maró hatású vörösiszap ömlött ki gátszakadás miatt. A térségben katasztrófahelyzet alakult ki. Az áradás három települést - Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely - öntött el. Mintegy 40 négyzetkilométeres terület lakossága és élővilága van veszélyben. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Ezt megelőzően a károsultak jogi védelme is fordulatot vett: azonnali előzetes bizonyítást kezdeményez a helyi bíróságnál Magyar György ügyvéd, a kolontári károsultak által alakított perközösség képviselője. Magyar György még csütörtök délelőtt azt mondta: pénteken Kolontárra megy, elkezdik a tényfeltárást, és szakértő kirendelését fogja kérni, nem várja meg a hosszan tartó bizonyítást.

A kárközösség részéről teljes körű felhatalmazást kaptak, büntető-, polgári és peren kívüli ügyekre is vonatkozóan. Ez alapján sértetteket fognak képviselni büntetőeljárásban és károsultakat polgári eljárásban. Magyar György hozzátette: a helyiek attól tartanak, hogy nem kapna kellő figyelmet az ügy, ezért határozottan szeretnének fellépni.

Eközben a Károly Róbert Főiskola szakértőit bízta meg az ajkai zagytározó gátszakadása következtében kialakult károk légi felmérésével az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság; a gyöngyösi főiskola ugyanazt a technológiát veti be, amelyet korábban is sikeresen alkalmazott a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa hatásainak térképezésében.

A közlemény szerint a gyöngyösi főiskola semmiféle ellenszolgáltatást nem vár a többmilliós értékű munkáért, így járul hozzá a kárenyhítéshez. A felmérő repülések előreláthatólag szombattól hétfőig tartanak. A levegőből történő felderítés során olyan speciális érzékelőkkel pásztázzák végig a katasztrófa sújtotta területeket, amelyek alkalmasak a szennyezések térbeli eloszlásának megállapítására. Az úgynevezett multiszenzoros távérzékelési technikákkal - ezekben szinte egyedülálló referenciái vannak a Károly Róbert Főiskolának - nemcsak a szennyező anyagok helye, hanem koncentrációjuk is meghatározható. A technológia segítségével pontosan kimutatható, hogy a szennyezett területen hol kell feltétlenül talajt cserélni, és hol lesz elegendő csupán a talajjavítás.

A hiperspektrális szenzortechnika mellett a főiskola lézertechnológiát is alkalmaz. Ezzel olyan pontos felszínmodell állítható elő, amely alkalmas a lerakódott iszap helyének megállapításra, valamint a csapadék hatására bekövetkező - a szennyezés további mozgását előidéző - felszíni lefolyások irányainak térképezésére, így a még nem szennyezett területek is feltérképezhetők.

A feladatot a gyöngyösi főiskola szakértői két repülőgépről hajtják végre, a Nyíregyházáról felszálló a lézerszkennelést, a Siófokról induló a hiperspektrális felméréseket végzi. A vizsgálatok segítségével a kármentesítés költségei minden eddiginél pontosabban megbecsülhetővé válnak. Magyarország a kár nagyságának mértékétől függően kérhet európai uniós támogatást a kárenyhítéshez.

A katasztrófa után a világ számos pontjáról keresték meg a főiskolát a távérzékelésben, illetve a katasztrófafelmérésben élen járó intézmények közül, így a felmérést nemzetközi csapat végzi. A kutatói csapatban ott lesz az egyesült államokbeli Galileo Group (a Columbia űrsikló roncsainak és a Katrina hurrikán kárainak felderítője) szakértője, a távérzékeléssel foglalkozó norvég cég, a Blom szakemberei, a horvátországi spliti egyetem kutatói, és az amerikai légierő is intenzíven érdeklődött a feladat megoldása iránt.

Csak a folyókban célszerű semlegesíteni

Szakértők szerint nem célszerű semlegesíteni, savasítani a földeket, házakat elöntő vörösiszapot, mert a jelenlegi lúgos környezetben nem tudnak kioldódni a toxikus fémek; a megoldást a gipsszel való megkötés jelentheti. Az MTI-nek csütörtökön nyilatkozó szakemberek abban is egyetértenek, hogy a folyóvizek esetében viszont a semlegesítés a legegyszerűbb megoldás.

Farkas Béla, a Tatai Környezetvédelm i Zrt. környezetvédelmi igazgatója szerint, ami anyag a földeken, kertekben van, azon azért nem célszerű változtatni, mert, "ha eltolják semleges vagy savas irányba a kémhatását", akkor az anyagban lévő fémek oldatba léphetnek, és könnyen elsodródhatnának a csapadékkal. Jelen pillanatban ez a lúgos közeg biztosítja, hogy ezek a fémek ott maradnak a helyükön, így is célszerű összegyűjteni.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.