Vona Gábor erről csütörtökön szombathelyi sajtótájékoztatóján beszélt, és úgy fogalmazott: az Országgyűlés szerinte nem legitim fórum arra, hogy ebben a kérdésben döntsön.

Szavai szerint ugyanis a magyar választópolgárok 2010-ben, amikor a parlamenti pártokra szavaztak, még nem tudhatták, hogy milyen irányba halad az Európai Unió, amelynek működése az europaktum révén viszont olyan szinten változik meg, hogy az arról való döntéshez a politikának már újból felhatalmazást kell kérnie a választóktól.

(Az EU-tagállamok január 31-én döntöttek a fiskális paktumról, Nagy-Britannia és Csehország kivételével. A megállapodás csak az euróövezet országaira érvényes; hatályba lépéséhez a 17 tagállam közül 12-nek a ratifikálására van szükség. A tagállamok vállalták, hogy öt éven belül a mostani kormányközi megállapodást az EU-alapszerződés részévé teszik. A magyar Országgyűlés február 20-i ülésén támogatta azt az előterjesztést, amely Magyarország uniós paktumhoz történő csatlakozásáról szól.)

Vona Gábor sajtótájékoztatóján szólt arról is, egyre nagyobb szükség van a föld- és a víztulajdon megvédésére, mert a jelek szerint a kormány mezőgazdasági politikájában nem feltétlenül az fog érvényesülni, amire a magyar szavazók jóhiszeműen igent mondanának.

A föld és a víz védelmét alkotmányos szinten, az alaptörvényben kellene garantálni, mert ennek hiányában 2014-től a magyar föld szabad prédává válik – hangoztatta.

Vona Gábor Körmendről érkezett Szombathelyre, ahol átadta pártjának új irodáját, a vasi megyeszékhelyen pedig részt vett a Jobbik kibővített választmányi ülésén. Erre nemcsak párttagok, hanem szimpatizánsok is érkeztek: gárdisták, a Vasvármegye Szövetség, illetve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom küldöttei.