Gaudi-Nagy Tamás - aki a felperesek egyik jogi képviselője is - közleményében azt írta: "áttörést hozó" elsőfokú ítélet született a "bajtársiasság napján" történt rendőri intézkedésekkel kapcsolatban. Részletezte: hat felperesnek nyolcszázezer, hatnak hatszázezer és egy "eszméletlenre vert" gárdistának egymillió forint nem vagyoni kártérítést és kamatait ítélte meg a törvényszék.

Hozzátette: az ítéletben azt is megállapították, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette a gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, vélemény-nyilvánítási szabadságát és gyülekezési jogát. A rendőrségnek magánlevélben kell elnézést kérnie mindezekért - írta.

Gaudi-Nagy Tamás hozzáfűzte, a bíróság indokolásában kiemelte: "nem lehetett vitás, hogy nemcsak az oszlatás elrendelése volt jogellenes, hanem az azt végrehajtó rendőri 'intézkedések' (ingerlőgáz, elfogások, bántalmazások, fogva tartások) is, mivel azok szükségtelenek és aránytalanok voltak".

A Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 2-án döntött arról jogerősen, hogy megszünteti a Magyar Gárdát, az egyesületet és a mozgalmat egyaránt. Ez ellen tiltakozva gyűltek össze július 4-én a Magyar Gárda tagjai és szimpatizánsai a fővárosi Erzsébet téren.

A rendőrség megtiltotta a Magyar Gárdát feloszlató jogerős ítélet ellen, valamint a terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal való visszaéléssel és emberölés előkészületével is gyanúsított Budaházy György melletti demonstrációt. Az Erzsébet téren összegyűlteket a rohamrendőrök körbevették és távozásra szólították fel. Miután ennek a demonstrálók nem tettek eleget, a rendőrök könnygázzal oszlatták a tömeget, 216 embert pedig előállítottak, köztük Vona Gábort, a Jobbik elnökét is.

Gaudi-Nagy Tamás akkori jobbikos országgyűlési képviselő 2010. október 4-én ismertette a Parlamentben újságírókkal a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletét, amely szerint a rendőrség jogellenesen oszlatta fel 2009. július 4-én a gárdisták Erzsébet téri rendezvényét.