Habár a nyíregyházi székhelyű megyei egészségügyi holding volt vezérigazgatóját, K. Zoltán Tamást  már 2012-ben meggyanúsították különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt, sőt akkoriban több hónapra előzetes letartóztatásba is helyezték, az annak idején nagy politikai botrányt keltett büntetőügy különös módon csak most, több mint három évvel később jutott el odáig, hogy az egykori holdingvezér és két vádlott társa ma bíróság elé állt Debrecenben.

 

Az ügy előzménye: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egészségügyi holding élére  2009-ben nevezték ki a debreceni K. Zoltán Tamást, miután Szabolcs megye fideszes vezetése létrehozta a holdingot  a Jósa András Oktatókórház, a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő, a Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórház integrációjával.

 

A holdingvezért 2012-ben tartóztatták le, s emiatt a helyi ellenzék Seszták Oszkár fideszes megyei önkormányzati elnök lemondását követelte. Halmi József, az MSZP akkori megyei önkormányzati frakcióvezetője azt mondta: politikai felelősség terheli a megyei Fidesz-frakciót, mert a problémákkal való szembenézés helyett azok elfedésére törekedett. Halmi szerint az ellenzék hiába hívta föl a megyei vezetés figyelmét a nyilvánvaló anomáliákra, az érveket nem vették komolyan. Nagy László, az MSZP volt nyíregyházi alpolgármestere pedig azt mondta: a Fidesz nem takarózhat azzal, hogy nem volt rálátása a céghálóra. 

  

 A ma kezdődött tárgyaláson elhangzott: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség K. Zoltán Tamás elsőrendű vádlottat folytatólagosan elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletével, Á. G. Zs. másodrendű vádlottat bűnsegédként  jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, míg M. B. harmadrendű vádlottat bűnsegédként folytatólagosan elkövetett nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja. 

 

Az első vádpont szerint K. Zoltán Tamás az ügy jelenlegi harmadrendű vádlottjával, M. B-vel olyan megbízási szerződést kötött, amelynek tárgya lényegében azonos volt a munkakörével, így M. B. ugyanazon feladat ellátására két jövedelmet kapott: 2010. augusztusától kezdődően tizennyolc hónapon át 4,5 millió forintot fizettek ki neki a holdingvezér által aláírt teljesítési igazolás alapján.

 

A második vádpont szerint az első rendű vádlott a holding nevében úgy írt ki közbeszerzési pályázatot egy vezetésirányítási szoftver beszerzésére, hogy tisztában volt vele: a beruházásra nem is lesz szükség, hiszen az egészségügyi  cégnél egy komplex számítástechnikai fejlesztés alapján amúgy is új szoftvereket vezetnek be. Ebben a bűncselekményben közreműködött a szóban forgó szoftver fejlesztője, Á. G. Zs., aki az ügy másodrendű vádlottja. A vádirat szerint a holding a szoftverért a piaci árnál jóval magasabb összeget fizetett Á. G. Zs. cégének, ráadásul fölöslegesen, így - állítja a vádhatóság -  a volt holdingvezér az általa vezetett egészségügyi társaságnak 25,5 millió forint vagyoni hátrányt okozott.  

 

A harmadik vádpont szerint az elsőrendű vádlott 2011-ben szerződést kötött egy céggel központosított automatizált gyógyszerellátási rendszer kialakítására és üzemeltetésére. Ám a tesztüzemmód során műszaki és egyéb problémák adódtak, ezért 2012-ben a berendezés üzemeltetését megszűntették, és újra bevezették a "kézi gyógyszerosztással" történő gyógyszerelést. Ezzel az ügylettel az volt a probléma, hogy előnytelen volt a holding számára, de előnyös a magáncégnek: a holding úgy fizetett volna ki több száz millió forintot a berendezésekért, hogy azok nem is kerültek volna a tulajdonába. A vádirat szerint a szerződés teljes futamideje alatt a szállítási szerződés alapján mintegy 700 millió forint vagyoni hátrány érte volna a holdingot, ami azért nem következett be, mert K. Zoltán Tamás utóda, a holding új vezérigazgatója a számlák kifizetését megtagadta.  A vádhatóság szerint az első rendű vádlott szándéka összesen mintegy 732 millió forint vagyoni hátrány okozására irányult, amiből ténylegesen 43 millió következett be – áll a vádiratban.

 

Az ügy mai tárgyalásán az ügyész ismertette a vádiratot, majd megtörtént az elsőrendű vádlott kihallgatása. K. Zoltán Tamás közölte: valamennyi vádpontban tagadja a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, s az ügyben teljes körű vallomást kíván tenni. A tárgyalás a későbbiekben a másik két vádlott és tanúk kihallgatásával folytatódik.