A tanácskozáson a bizottság tagjai a létszámleépítésről, a nézettségi adatok romlásáról, illetve az intézmények közötti feladatmegosztásról is érdeklődtek a vezetőktől.     „Az új médiatörvényben ránk bízott feladatot teljesítettük, az alapítvány az elődök vagyonát, archívumát, felelősségét átvette, a feldolgozás folyamatban van, elősegítettük az új médiastruktúra felállítását, minden esetben a törvényben megszabott határidőn belül” – mondta a bizottsági meghallgatáson a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke.    

Balogh László feltárt visszásságokról is beszámolt, mint mondta, az egyes közmédiumok korábbi, még nem egységes kuratóriumai között volt olyan, amely havonta több millió forintért végeztetett el egy olyan könyvelési feladatot, amelyet egy másik néhány százezer forintért.     A Médiaszolgáltatást-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója az idei évre tervezett bonyolult integrációs folyamatairól adott tájékoztatást. Böröcz István elmondta, hogy az Alapban létrehozott négy divízió még az idén, fokozatosan olvad össze.

A munkát nehezíti, hogy a Magyar Televízió, a Duna TV, a Magyar Rádió valamint a Magyar Távirati Iroda szervezeti és működési szabályzata, kollektív szerződése, bérrendszere, nyilvántartási és egyéb rendszere igen eltérő, ezt jól példázza, hogy a négy intézményben több mint 800 különböző munkakör létezik, ami csaknem negyedére csökkenthető.     

"A hatékony gazdálkodásra történő áttérés keretein belül vizsgáljuk a létszámleépítés lehetőségét” – mondta a vezérigazgató, hozzátéve: a végleges munkavállalói létszám az év végére alakulhat ki.     Böröcz István az idei év fontos feladatának nevezte a Kunigunda utcai gyártóbázis tulajdonviszonyának rendezését, mint mondta, folyamatosan zajlanak a tárgyalások arról, hogyan kerülhet az ingatlanegyüttes az MTVA tulajdonába, amely jelenleg 40 évre szóló, kedvezőtlen bérleti szerződéssel  használja azt. 

Az MTV vezérigazgatója arról számolt be, hogy az elmúlt évek szűkös anyagi lehetőségei nem tették lehetővé új, színvonalas műsorok készítését, ám a jövőben szélesebb palettájú műsorstruktúrával jelentkezik a csatorna. Medveczky Balázs hozzátette: már ősztől megjelennek új műsorok a televízióban, ám igazán látható jelei januártól lesznek az átalakításnak.     A Magyar Rádió vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kossuth Rádió jelenleg a leghallgatottabb csatorna, amelynek Déli Krónika című hírműsora április óta mintegy 100 ezerrel növelte hallgatottságát.     

Jónás István azt mondta: bízik abban, hogy a regionális rádióknál dolgozó munkatársakra továbbra is számíthatnak, akik évente mintegy 4000 riporttal gazdagítják az adók kínálatát. A vezérigazgató hozzátette: a rádió ugyanakkor együttműködik a többi közszolgálati médiummal is. A vezető sikertörténetnek nevezte a Petőfi Rádiót, amely jelenleg a 15 és 26 év közötti korosztály leghallgatottabb adója. Beszámolt arról is, hogy a jövőben nagyobb számban készít gyermekeknek szóló hangjátékokat a rádió, és az adók a költőket, írókat is visszacsalogatnák a műsorkészítők közé.     

A Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója arról számolt be, hogy a 180 fővel működő MTI fogadta be a közmédiumok hírműsorainak vezérkarát, a hígügynökség fontos egysége a Hírcentrum valamint az Új média, vagyis az egységes közszolgálati honlap.  

Belénessy Csaba a legfontosabb feladatok között az  összevont hírszolgáltatás elindítását tartotta, amelynek keretében először a Magyar Televízió és a Duna TV hírkészítésének szakmai felügyeletét vonták össze, majd a Magyar Rádióét is. Reményét fejezte ki, hogy júliustól mindhárom műsor készítői a Kunigunda úti épületben végezhetik munkájukat, amely erősítheti a szakmai együttműködést és az erők gazdaságos kihasználását.     Azt is elmondta, hogy a hírügynökség híreinek ingyenessé tételével több millió emberhez juthatnak el az MTI tudósításai.     

A bizottság több tagja, köztük Pálffy István (KDNP) a többi közt a nézettségi adatok csökkenését kérte számon a vezetőkön. Pörzse Sándor (Jobbik) a sportműsorokat hiányolta a Magyar Rádió kínálatából, és frakciótársával, Novák Előddel közösen pártja alulreprezentáltságát kifogásolta a közmédiumokban.     

Mandur László (MSZP) úgy vélte: a kapkodó törvényalkotással elrendelt átalakítás centralizált irányítást, valamint káoszt és határozatlanságot hozott a közmédiumokban. A képviselő a felügyelő közalapítvány funkcióját csekélynek tartotta, és azt mondta: a szűk apparátussal működő egyes médiumok alárendelt szerepbe kerületek.     Karácsony Gergely (LMP) azt mondta: nem látja szükségét az elbocsátásoknak.     

L. Simon László (Fidesz), a bizottság elnöke azt tudakolta: a gyártással kapcsolatban valóban egyértelműek a hatáskörök az Alap és az egyes médiumok között. A képviselő emellett a rádió zenei együttesei és a Bródy Sándor utcai épület jövőjéről érdeklődött.  

Böröcz István elmondta, hogy az MTVA tulajdonában lévő ingatlanok értékesítése nincs tervben, a nem használt épületeket hasznosítani fogja az alap, elsősorban bérbeadással. Hozzátette: a zenei együttesek is változatlanul a magyar közmédia műsorait gazdagítják. A gyártással kapcsolatban azt mondta: a vezérigazgatók olyan lehetőséget kaptak, amelyet eddig nem, egymással egyeztetve hozzák meg a döntéseket.     Belénessy Csaba az MTI hírkiadásának mérőszámaival, valamint a hírműsorok májusi adataival cáfolta, hogy nem érvényesülne a kiegyensúlyozottság a közmédiumokban.