Vizsgálja az ügyészség a Magyar Vöröskereszt gazdálkodását

Vöröskereszt ügyészség

A Magyar Vöröskereszt volt főigazgatóját, Selymes Eriket személyes felelősség terheli a szervezet gazdálkodásáért. A szervezeten belül már tavaly lefolytatták az országos igazgatóság elmúlt évi gazdálkodásának átvilágítását, a Vöröskereszt ezt követően fordult a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészséghez, a vizsgálat jelenleg is folyamatban van. A menesztett főigazgató gazdasági visszaélések gyanúja miatt több feljelentést tett, Selymes Erik állítása szerint illegitim módon távolították el pozíciójából.

A Magyar Vöröskereszt sajtóirodája Selymes Erik leváltásával kapcsolatban azt írta: Habsburg György elnök javaslatára a Magyar Vöröskereszt országos vezetősége 2011. december 15-i ülésén – egyetértési jogával élve – hozzájárult a főigazgató munkaviszonyának 2012. január 23-i hatállyal történő, indoklás nélküli megszüntetéséhez.

A főigazgatói posztra a szervezet országos vezetősége hamarosan pályázatot ír ki, annak eredményéről a későbbiekben adnak tájékoztatást. A Magyar Vöröskereszt elnöke addig Baracskai Józsefnét, a Zala Megyei Szervezet igazgatóját bízta meg a főigazgatói teendők ellátásával – tették hozzá.

Selymes Erik, aki 2008. november elseje óta töltötte be a főigazgatói tisztséget, az MTI-nek azt mondta, hogy a Magyar Vöröskeresztnél tapasztalt gazdasági visszaélések gyanúja miatt több feljelentést készített elő, egy részüket már beadta az illetékes hatóságokhoz. Minden állítását bizonyítékokkal tudja alátámasztani.

A gazdasági visszásságok között Selymes Erik a pályázati pénzekkel történő visszaéléseket nevezte meg; állítása szerint a Pest megyei szervezetnél évente több tízmillió forint tűnik el fiktív számlák alapján, emellett – tudomása szerint – hat megyében zajlik rendőrségi nyomozás azért, mert "az egyes megyei szervezeteknél a Vöröskereszt hivatalos irataival, pecsétjével visszaélő munkatársak feketén szerveztek elsősegély-tanfolyamokat". Utóbbi miatt Selymes Erik számításai szerint a Vöröskeresztet évente 50-60 millió forint kár éri.

A volt főigazgató szerint ugyanakkor a szervezet gyengülését az is gyorsította, hogy 2000-től mostanáig a Magyar Vöröskereszt állami támogatása a korábbinak a 10 százalékára csökkent.

Az országos vezetőség tavaly december 15-i ülésén – álláspontja szerint – nem volt napirenden a főigazgató munkaköréből való felmentésének kérdése, illetve a szavazás során a törvényi szabályozással ellentétben zárt ülést rendeltek el, amelyen a résztvevők, hosszas vita után, egyetértettek abban, visszahívják őt a vezetői tisztségből; a szervezet elnöke ezt követően mondta fel a munkaviszonyát.

Selymes Erik tájékoztatása szerint Habsburg György azzal indokolta a vezetőcserét, hogy maga a főigazgató kérte munkaviszonya megszüntetését egészségi állapotára hivatkozva. Selymes Erik ezt cáfolva elmondta: 2009 óta mozgáskorlátozott, de a munkavégzésben ez nem akadályozta, felmentése miatt – amelyet illegitimnek tart – munkaügyi bírósághoz fordult.

A Magyar Vöröskereszt sajtóirodája a volt főigazgató által említett esetleges gazdasági visszaélések kapcsán azt írta az MTI megkeresésére, hogy a főigazgatót, (Selymes Eriket) mint a Magyar Vöröskereszt felelős ügyvezetőjét személyes felelősség terheli a szervezet gazdálkodásáért.

Ugyanakkor kifejtették: a felügyelőbizottság – a Magyar Vöröskereszt felett szigorú társadalmi kontrollt ellátó, civilekből álló országos vezetőség kérésére – még 2011-ben lefolytatta a Magyar Vöröskereszt országos igazgatóságának elmúlt évi gazdálkodásának átvilágítását. A vizsgálat során szabálytalanságok gyanúja merült fel, ezért az új, megbízott főigazgató azok további hatósági vizsgálatát kezdeményezte.

Mint írták, a szervezet törvényességi ellenőrzési kérelemmel a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészséghez fordult. A Magyar Vöröskereszt a szervezet felügyelőbizottságának ellenőri jelentésében foglaltakról, illetve az ügyészség törvényességi ellenőrzésének megállapításairól a vizsgálat lezárását követően ad tájékoztatást.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.