Dr. Schmitt már csak Schmitt

Amit a 80 százalékban az egyetem tanáraiból álló tényfeltáró bizottság – internetes szlengben: a „professzorok schmittpál köre” – nem tett (talán nem is tehetett) meg, azt egy nap türelmi idő után megtette a Semmelweis Egyetem doktori tanácsa: előre hozott csütörtök reggeli ülésükön a 22 tagból megjelent 18 döntnök közül 16 arra szavazott, hogy Schmitt Pál nem lehet a SE doktora.

A délutánra összehívott szenátusnak ezek után az egyetemi előírások szerint sem volt más választása (információink szerint a szenátorok többsége ezt már korábban is megtette volna), mint hogy visszavonta a doktori címet a jelenlegi köztársasági elnöktől. Ezzel precedens született: úgy tudjuk, a rendszerváltás óta egyetlen, eleve csak 1993-ig adományozható úgynevezett „kisdoktori” fokozatot sem vettek vissza plagizálás miatt.

Bár Giró-Szász András kormányszóvivő szerint a kormány „nem érintett” Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának ügyé­ben, Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora indirekt módon mégiscsak azt ismerte be a doktori döntést követő sajtótájékoztatón, hogy az egyetem tényfeltáró bizottsága nem a saját jószántából hozott nyilvánosságra olyan végkövetkeztetésű vizsgálati jelentést, amivel maga az intézmény sem ért egyet.

Az immár minden „tudományon kívüli” (azaz elsősorban politikai) megfontolást figyelmen kívül hagyó tanácstagok minimális mértékben sem azonosultak a tényfeltáró bizottság jelentésének konklúziójával (amely szerint a valódi hibát annak idején a Testnevelési Egyetemen a Schmitt doktorálásánál közreműködő konzulensek és opponensek követték el, mert nem figyelmeztették időben a szerzőt, hogy lopott szöveggel nem lehet doktori címet szerezni), és arra a következtetésre jutottak, hogy az összeollózott, jelöletlen idézeteket sűrűn tartalmazó disszertáció alapján Schmitt Pált nem lehetett volna doktorrá avatni.

Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat

Az egyetem berkeiben forgalomban lévő értelmezés szerint a doktori cím sorsáról semmilyen módon nem nyilatkozó vizsgálati jelentéssel, illetve az azt követő hallgatással ők voltaképpen a tisztes elvonulás, vagyis a doktorságról történő önkéntes lemondás lehetőségét adták meg a köztársasági elnöknek (virágnyelven ugyan, és a szokásos terminológiák használata nélkül, de maga a jelentés kimondja a plagizálás tényét, aminek csak a több mint ezeroldalnyi szövegből készült háromlapos összefoglaló egyetlen, utolsó bekezdése mond ellent némiképp).

Mivel ez nem történt meg – sőt ­Schmitt Szöulban kijelentette, hogy a vizsgálat őt igazolja, a kormánypárt szóvivője pedig leszögezte, hogy lezártnak tekintik a Schmitt-ügyet –, a botrány kezdett az SE-re száradni, és az egyetemnek az intézmény tekintélye érdekében sürgősen lépnie kellett. Ezért is hozták előbbre az eredetileg 11-re meghirdetett doktori tanácsi ülést, és ezért tették nyilvánossá haladéktalanul annak állásfoglalását.

Hogy a kormánynak ne lett volna szerepe az ügy fordulataiban, az legalábbis kérdéses. Lapunk több forrásból úgy értesült, hogy a tényfeltáró bizottság két hónapos munkája során „kommunikált” kormányközeli személyekkel, az Origo informá­ciói szerint pedig az SE rektora személyesen Orbán Viktorral konzultált, és a szándék egyértelműen az volt, hogy a köztársasági elnök, a kormányzat és az egyetem presztízsveszteségét is minimalizálják.

Ezt a célt szolgálta, hogy a tényfeltáró jelentésben – amely a HVG-ben megjelent leleplező írás tényeiből kiindulva éppen azt volt hivatott eldönteni, hogy plagizált-e Schmitt Pál – a plágium kifejezés egyáltalán nem szerepelt, és a jelentéstevők tartózkodtak mindenféle határozott tudományetikai, morális vagy jogi állásfoglalástól. (Giró-Szász az idézett nyilatkozatban Orbán Viktort is menteni igyekezett, mondván: a miniszterelnök annak idején nem kormányfői, hanem pártelnöki minőségben javasolta Schmitt Pált köztársasági elnöknek. A szóvivői nyilatkozat azt sejteti, hogy kormányfőként nem is felelős mentoráltja erkölcsi botlásáért – ami, annak fényében, hogy Schmitt Pál elnöki tevékenysége a reprezentatív eseményeken történő részvételt leszámítva kizárólag a kormányzati akarat kiszolgálásából állt, és a kormányoldal számos alkalommal jelezte, hogy kifejezetten erre a szerepre szerződtették őt, meglehetősen sajátos észjárásra utal.)

A kormánnyal egyébként barátságos intézmények és orgánumok hangvétele ugyanakkor meglehetősen nagyot fordult 24 óra alatt: először Pálinkás József MTA-elnök közleménye jelezte, hogy a tudományos köztestület nézete szerint Schmitt doktorátusa nem volt szabályszerű (és ebben a szerző is vétkes), majd a Magyar Nemzet szerkesztőségi közleménye tudatta, hogy a lap álláspontja szerint az elnök morálisan védhetetlen, és azzal használna a legtöbbet az őt jelölő politikai tábornak, ha lemondana.

Schmitt Pál az üggyel kapcsolatos legutóbbi nyilatkozatában is elhelyezett néhány aknát. Kijelentette, hogy a tényfeltáró jelentés végkövetkeztetése szerint dolgozata formailag megfelelt az akkori követelményeknek, ami tényszerűen nem igaz (a jelentés a TE akkori korabeli doktoráltatási gyakorlatához képest tartotta megfelelőnek a dolgozatot, ami azért jelentős különbség). Leszögezte továbbá, hogy egyetlen szakirodalmat sem mulasztott el feltüntetni a bibliográfiában – miközben az a Heinemann-tanulmány, amelyből kilenc oldal szó szerinti fordításban átkerült a Schmitt-dolgozatba, nem szerepel az irodalomjegyzékben. Az elnök azt is megemlítette, hogy „egy öttagú, független, általa most már megismert, de korábban ismeretlen” testület vizsgálta a doktoriját – csakhogy időközben kiderült: a bizottság elnöke a vizsgálat időszakában személyesen meghallgatta Schmitt Pált, így aligha maradtak ismeretlenek egymás számára.

A hazafelé tartó államfő nem nyilatkozott a frankfurti repülőtéren

A dél-koreai Szöulból hazafelé tartó köztársasági elnök csütörtök este a frankfurti repülőtéren nem kívánt nyilatkozni az MTI Hírcentrum tudósítójának azzal kapcsolatban, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonja az államfő 1992-ben megszerzett kisdoktori címét. A hivatalos külföldi látogatásáról Magyarországra tartó Schmitt Pál a Budapestre közlekedő menetrend szerinti repülőjáratra történő átszállás közben nem kívánt nyilatkozni - hangzott el az m1 esti Híradójában.

Az MTI Hírcentrum tudósítójának beszámolója szerint a köztársasági elnök a frankfurti repülőtér kiemelt személyek várójában értesült az egyetem szenátusának döntéséről. A hírműsorban elhangzott, hogy az államfő előbb szeretné megismerni a döntés hivatalos indoklását, s azt követően áll a nyilvánosság elé, akár már pénteken.

Tulassay Tivadar bejelenti: a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta Schmitt Pál doktori címét
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.