Elképzelhető, hogy a Kúrián hamarosan ismét szolgálatba állnak azok a bírák, akiknek az idén kellett távozniuk, mert betöltötték 62. évüket. Az általuk kezdeményezett munkaügyi perekben nemrégiben meghozott elsőfokú ítéletek ugyanis jogerőssé válhatnak. A Kúria elnöke ezután az OBH vezetőjéhez fordul, hogy tegyen előterjesztést a köztársasági elnöknek a bírák ismételt kinevezésére – tudta meg a Magyar Nemzet.

A lap információja szerint a héten ismét napirendre kerül, meddig tartson a bírák szolgálati viszonya. Ők évtizedeken át hetvenéves korukig dolgozhattak, a tavaly elfogadott jogszabály szerint viszont – születési évüktől függően – 62–65 éves koruk után távozniuk kellett volna.

Több bíró alkotmányjogi panasza nyomán az Alkotmánybíróság (AB) július 16-án úgy határozott, hogy ez a rendelkezés sérti a bírói függetlenség alaptörvényben is leszögezett elvét, ezért a szabályozást visszaható hatállyal megsemmisítette. Az Európai Unió Bírósága – az Európai Bizottság által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásban – bár más okból, a diszkrimináció tilalmára hivatkozva, hasonló következtetésre jutott.

Az AB döntése ugyanakkor nem tette lehetővé a felmentett bírák automatikus visszahelyezését, ehhez nekik munkaügyi pert kellett indítaniuk. Ezt a Kúrián érintettek több mint fele kezdeményezte: a húsz kényszernyugdíjazott bíróból tizenegy keresetet nyújtott be. A többiek nem akarnak tovább dolgozni, de kártérítésre igényt tartanak.

A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya szerint a Fővárosi Munkaügyi Bíróság nemrégiben a Kúria mind a tizenegy érintett bírája ügyében döntést hozott, és a jogi alapokról – tehát a visszahelyezésről – valamennyi esetben ítélkezett. A Magyar Nemzet úgy tudja, ők visszakerülnek bírói állásukba.

A munkáltató jogi képviseletét az Országos Bírósági Hivatal látja el, az alperes azonban a Kúria. Az elsőfokú ítéletek ellen az alperes és a felperes is fellebbezhet. Ha jogorvoslatot nem jelentenek be, az ítélet jogerőssé válik.

Úgy értesültünk, hogy a Kúria elnöke nem kíván élni ezzel a lehetőséggel. Vagyis: elfogadja a verdikteket, s kezdeményezi a bírák ismételt kinevezését, akik – attól függően, hogy az államfő milyen gyorsan nyomja rá a pecsétet a kinevezési okiratra – akár már jövő januártól ismét ítélkezhetnek.

A munkaügyi bíróság döntése csak arról szól, hogy a bírókat vissza kell venni, arról viszont nem rendelkeztek, hogy a felperesek az eredeti beosztásukat foglalhatják-e el. Ez azért érdekes, mert ők többnyire vezetői posztot töltöttek be. Forrásaink szerint a főbíró attól nem zárkózik el, hogy kényszernyugdíjazott munkatársai tanácselnökként dolgozzanak tovább, ennél magasabb vezetői posztba viszont senkit nem venne vissza.

Vagyis: aki korábban kollégiumvezetőként dolgozott, valószínűleg nem kapja vissza eredeti beosztását. Ezt a státust egyébként már betöltötték, s a korábbi vezető csak akkor kerülhetne vissza egykori székébe, ha az utódját felállítanák. Erre bizonyosan nem kerül sor, de az érintettnek emiatt valószínűleg kártérítést kell fizetni, hiszen a jövedelme az alacsonyabb pozícióban kevesebb lesz.