A törvényi kritériumok értelmezése és érvényre juttatása a jelölésére és kinevezésére jogosult személyek, azaz a miniszterelnök és a köztársasági elnök feladata - ez az AB legfontosabb válasza a kormány jogértelmezési kérdéssorozatára, amelynek többségét vissza is utasította.

A kormány még májusban küldte el a jogértelmezési kérdéssorozatot az AB-nek, miután Szalai Annamária halála után Orbán Viktor miniszterelnök elindította az új elnök jelölésével kapcsolatos hivatalos folyamatot. A kormány az AB-nek küldött levélben többek között azt tudakolta, hogy a közszolgálati médiumokat felügyelő kuratóriumban betöltött tagságot, az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottságában betöltött tisztséget, a médiaügyekkel összefüggő peres képviseletet, a médiaügyekkel összefüggő perekben korábban eljáró bírói praxist a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletének lehet-e tekinteni. A médiatörvény szerint ilyen gyakorlattal is rendelkeznie kell az új elnöknek, akit a miniszterelnök javaslatára az államfő nevez ki. 

A lehetséges jelöltek között szerepel ugyanis Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője, aki sokáig tagja volt a parlament sajtó- és kulturális bizottságának. Az esélyesek között tartják számon még Koltay Andrást, a Médiatanács tagját, Böröcz Istvánt, a médiaszolgáltatási alap vezérigazgatóját és Kalmár Istvánt, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét.

Az AB határozatában még egy fontos megállapítás szerepel, hogy az NMHH kinevezett elnöke a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. Ebből következik, hogy ha a kormány szét akarná választani a két posztot, mint ahogy az egyes vezető kormánypárti politikusok fejében megfordult, akkor ahhoz törvénymódosítást kellene kezdeményeznie.