Visszarántották a mélyből a nagy magyar divatdiktátort
A Szilvio Kft. öt éve kezdte luxustermékeire ráírni Hamerli nevét. Mielőtt ezt megtették volna, Petőházi Szilveszter, a kft. vezetője felkereste Hamerli János több leszármazottját, s ők támogatták, hogy ősük neve szerepeljen a cég kesztyűin. Később további Hamerli-családtagok is értesültek a pécsi cég márkanév használati jogáról, s közülük ketten felléptek ellene, és elérték, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala törölje a kft. védjegyhasználati jogát.
Petőházi pert indított a védjegy visszaszerzésért, és a Fővárosi Törvényszék a közelmúltban a felperesnek adott igazat. A bíróság elfogadta azt az érvelést, hogy miután 67 éve senki sem gyártott Hamerli márkanévvel kesztyűt, és a leszármazottaknak nem is volt ez szándékában, a pécsi cég védjegybejegyzése jogszerű. Amúgy Petőházi azért tartott ki elképzelése mellett, mert fontosnak érezte, hogy a hazai ipartörténet megkerülhetetlen egyéniségének neve ne merüljön feledésbe.
A pécsi kft. egyébként mindössze 15 embert foglalkoztat, ám különleges, piton-, krokodil- és pekaribőrből készült, nálunk drágának számító árui – jól eladhatók Nyugat-Európában. Azt, hogy ezek a termékek miképp készülnek, bárki megnézheti, hisz a kft. a Zsolnay Kulturális Negyedben látványmanufaktúraként működik.
Köztudott, hogy a rendszerváltás után tönkrementek az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő, nagy baranyai kesztyűgyárak, s a helyükbe lépő kicsi cégek főképp alulfizetett, nyugati bérmunkából éltek. Még így se bírták a versenyt az olcsóbban dolgozó ázsiai üzemekkel, ezért ma már Pécsett alig kétszázan élnek a kesztyűs szakmából. E cégek jövője azért is bizonytalan, mert negyedszázada nem képeznek nálunk kesztyűszabászt és -varrót. Petőházi elmondta, hogy ha cége helyzete megszilárdul, más pécsi kesztyűs vállalkozásokkal összefogva szeretnék feltámasztani a képzést.
