A történelmi jogfolytonosságot szimbolizálja, hogy a vármegye elnevezés is bekerül majd az új alkotmányba – értesült a Magyar Hírlap. A lap arról nem tudósít, hogy ez a megyék – megyei önkormányzatok – hatásköreinek változásával is járna.

A lap úgy tudja, hogy az alaptörvény – amely esetleg áprilisi alkotmányként vonulna be a történelembe – kimondaná az 1944 vagy 1949 után és 1990 előtt elfogadott jogszabályok közjogi érvénytelenségét.

Ez azt jelentené, hogy hatályát vesztené egyebek mellett a büntető és a polgári törvénykönyv, illetve a polgári perrendtartásról szóló törvény, hiszen – bár számtalan alkalommal módosították őket – mindhárom alapvetően az előző rendszer terméke. Ugyanakkor kérdéses, mi történik a nemzetközi egyezményeket kihirdető törvényekkel, amelyek között nem egy 1990 előtt született.

Az új alkotmány elfogadásának egyébként más következménye is lesz: az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek érvényessége ugyancsak megkérdőjeleződhet. A testület ugyanis a jogszabályokat minden esetben a hatályos alaptörvény rendelkezéseire figyelemmel vizsgálja, s ha változik a hivatkozási alap, az ez eddig hozott határozatokat is érinti.

Változnának egyes intézmények is, például a bírósági szervezet élén ismét a Kúria állna, s már korábban felvetődött, hogy megszüntetnék a bíróságok önigazgatási szerveként működő Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. Ombudsmanból és hivatalból is csak egy maradna, s az adatvédelmi, a kisebbségi, illetve a jövő nemzedékek biztosa a továbbiakban csak az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyettese lenne.