Visszaélnek az egyetemek a fogyatékos hallgatók jogaival?
Több felsőoktatási intézmény eljárása miatt fordultak fogyatékossággal élő hallgatók az alapvető jogok biztosához. Volt olyan intézmény, amely nem vette nyilvántartásba fogyatékos hallgatóját, aki így nem kapott felmentést a nyelvvizsga-kötelezettség alól, bár bemutatta a szükséges igazolásokat. Volt, hogy a doktori iskola nem hozott döntést nyelvvizsga-követelmény alóli felmentésről, holott a felsőoktatási intézmény a szükséges szakértői vélemények alapján előzőleg már nyelvvizsga hiányában is kiadta a diplomát. És van olyan intézmény is, amely mérlegelési jogkörben dönt a fogyatékos hallgatónak járó kedvezményekről.
Szabó Máté ombudsman – a korábbi fogyatékosügyi projektje folytatásaként – újabb átfogó programban elemzi a fogyatékos embereket megillető különböző kedvezmények elbírálásának módját, az ilyen eljárások jogértelmezési gyakorlatát és azt, hogy a felsőoktatási intézmények – különösen az állami egyetemek – miként biztosítják a fogyatékossággal élő hallgatókat megillető jogokat.
Az alapvető jogok biztosa tájékoztatást kért 26 felsőoktatási intézménytől. A kérdései között szerepel a többi között, hogy az intézmények, doktori iskolák hogyan járnak el, amikor elbírálják a fogyatékossággal élő hallgatók nyelvvizsga-mentességre és az egyéb mentességekre vonatkozó kérelmeit, milyen módon tartják nyilván ezeket a hallgatókat, és milyen dokumentumokkal kell igazolni a fogyatékosság meglétét.
Az ombudsman a vizsgálat keretében felméri továbbá, hogy az egyetem nyilvántartása alapján hány fogyatékossággal élő hallgató tanul az adott intézményben, és tájékozódik arról is, hogy az azzal megbízott munkatárs hogyan segíti a fogyatékos hallgatók beilleszkedését, milyen módon vesz részt a hallgatók kérelmeinek nyilvántartásában, elbírálásában, hogyan tart velük kapcsolatot, milyen személyi és technikai segítségnyújtást, szolgáltatásokat, segédeszközöket vehetnek igénybe az érintett hallgatók.