Egy speciális konduktív pedagógiai normatíva bevezetése oldhatná meg hosszú távon az évek óta anyagi nehéz­ségekkel küzdő Nemzetközi Pető Intézet helyzetét. Egy olyan támoga­tási rendszer bevezetését jelentené ez, amely lehetővé tenné, hogy a 2006-ban magyar szellemi hungarikummá nyilvánított úgynevezett konduktív pedagógiai fejlesztőmódszer alapján szükséges óraszámban és az adott gyerek egyedi igényeihez igazodva tudjanak foglalkozni a mozgássérült gyerekekkel úgy, hogy mindez ne kergesse a csőd szélére a világhírű intézményt.

Most nem egészen ez a helyzet: az egyre szigorodó jogosultságú állami támogatás csak a különböző szabályzók alapján kiszámolt foglalkozási időt fedezi, a többit az intézménynek kell előteremtenie. A nemzetközi projektbevételek ugyanakkor szintén csökkentek, így a Pető Intézet rendkívül ingatag anyagi helyzetbe került: havonta mintegy húszmillió forintos adósságot termel. Az aggodalmakat tetézte, hogy nyáron lejárt a tízéves közokta­tási kiegészítő megállapodás is, az Emberi Erőforrások Minisztériuma ­(Emmi) pedig az utolsó pillanatban, most szombaton írta alá az új, már csupán egy évre szóló dokumentumot. Ennek alapján a tárca tanulónként 230 ezer forintos kiegészítő normatívával, vagyis mintegy 110 millió forinttal támogatja az intézményt a tanévben. A felsőoktatási államtitkárság további 317,6 millió forintot nyújt. Az intézményben a rehabilitációs alaptevékenységek, valamint az óvodai és általános iskolai nevelés mellett felsőoktatási képzés keretében konduktorokat is képeznek.

– Az együttesen mintegy 420 millió forintos támogatás sokat segít a Pető Intézet anyagi gondjain, ám még a havi 42 millió forintos alaptámogatással együtt is csupán a kiadások kétharmadát fedezi – mondta Makk Ádám kommunikációs vezető. - A működési költségek 90 százalékát teszi ki a szakemberek bére: a mintegy 480 gyermekkel csaknem 260 konduktor foglalkozik. A Pető-módszer, azaz a konduktív pedagógia lényege ugyanis, hogy minden gyerekkel egyénenként foglalkozunk a teljes munkaidőben – mutatott rá a szintén konduktor szakember.

Egész napos fejlesztésről van szó, amelynek része az önellátás megtanítása is: ezt a bentlakásos gyerekek esetében három műszakban végzik a konduktorok. Lépésről lépésre, apró mozaikokból, egyénre szabottan állítanak össze egy-egy mozgássort a mozgássérült gyerekeknek, akiknek az ép mozgásúak számára magától érte­tődő mozdulatokat kell hosszadalmas és ­kemény munkával elsajátítaniuk.

Az intézmény ugyanakkor a bejárós (magyar) gyerekek után csak étkezési díjat szed, a bentlakásos ellátásért pedig mintegy 13 ezer forintot kér – magyarázza Makk Ádám. Cáfolta azokat a híreket, miszerint a konduktorok számának lefaragásával próbálnák enyhíteni az anyagi gondokat, hiszen akkor kevesebb gyereket tudnának felvenni, amiatt pedig tovább csökkenne az intézet támogatása. A hiányzó összegeket a technikai személyzet átszervezésével, valamint a külföldi gyermekek fejlesztéséért, illetve a külföldi konduktorhallgatók képzéséért szedett pénzből igyekeznek majd kipótolni.

A lassan tíz éve húzódó anyagi gondokon ugyanakkor ténylegesen egy speciálisan a konduktív pedagógiát alkalmazó Pető Intézetre kidolgozott, a módszer sajátosságait figyelembe vevő finanszírozási forma tudna segíteni – hangsúlyozta Makk Ádám. A 230 ezer forintos gyerekenkénti közoktatási kiegészítő normatíva nem ilyen, amit szerinte jól mutat, hogy ezt kapják a nem állami, egyházi fenntartású közoktatási intézmények is, holott azokban nem kell egész nap egyénileg foglalkozni a gyerekekkel.

A történethez hozzátartozik, hogy a fenntartói jogokat tavaly a Nemzetközi Pető András Közalapítványtól az azonos nevű, állami tulajdonú közhasznú nonprofit kft. vette át. Vezetői, Fehér Miklós és Pétermann Csaba, „közösen sürgetik” a Pető Intézet három nagy értékű budai ingatlanjának a kft. könyveibe történő átvitelét – közölte Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke az Index internetes hírportál cikke kapcsán. Szerinte a Villányi úti épületet akár el is adhatják. A Pető Intézetet és a mozgássérült gyerekeket pedig a hegy tetejére, egy üres, felszerelés nélküli ingatlanba költöztetnék. Az Emmi ezzel kapcsolatban annyit közölt: nem az ő hatásköre megítélni, hogy az intézet az ingatlanjaival milyen módon kíván bevételhez jutni. Makk Ádám azt mondta: nincs tudomása az ingatlanok eladásával kapcsolatos szándékról, ám az kétségtelen tény, hogy az intézet nem szívesen válna meg eddigi tulajdonától.