Világhírű módszer, mindennapos gondok
Egy speciális konduktív pedagógiai normatíva bevezetése oldhatná meg hosszú távon az évek óta anyagi nehézségekkel küzdő Nemzetközi Pető Intézet helyzetét. Egy olyan támogatási rendszer bevezetését jelentené ez, amely lehetővé tenné, hogy a 2006-ban magyar szellemi hungarikummá nyilvánított úgynevezett konduktív pedagógiai fejlesztőmódszer alapján szükséges óraszámban és az adott gyerek egyedi igényeihez igazodva tudjanak foglalkozni a mozgássérült gyerekekkel úgy, hogy mindez ne kergesse a csőd szélére a világhírű intézményt.
Most nem egészen ez a helyzet: az egyre szigorodó jogosultságú állami támogatás csak a különböző szabályzók alapján kiszámolt foglalkozási időt fedezi, a többit az intézménynek kell előteremtenie. A nemzetközi projektbevételek ugyanakkor szintén csökkentek, így a Pető Intézet rendkívül ingatag anyagi helyzetbe került: havonta mintegy húszmillió forintos adósságot termel. Az aggodalmakat tetézte, hogy nyáron lejárt a tízéves közoktatási kiegészítő megállapodás is, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pedig az utolsó pillanatban, most szombaton írta alá az új, már csupán egy évre szóló dokumentumot. Ennek alapján a tárca tanulónként 230 ezer forintos kiegészítő normatívával, vagyis mintegy 110 millió forinttal támogatja az intézményt a tanévben. A felsőoktatási államtitkárság további 317,6 millió forintot nyújt. Az intézményben a rehabilitációs alaptevékenységek, valamint az óvodai és általános iskolai nevelés mellett felsőoktatási képzés keretében konduktorokat is képeznek.
– Az együttesen mintegy 420 millió forintos támogatás sokat segít a Pető Intézet anyagi gondjain, ám még a havi 42 millió forintos alaptámogatással együtt is csupán a kiadások kétharmadát fedezi – mondta Makk Ádám kommunikációs vezető. - A működési költségek 90 százalékát teszi ki a szakemberek bére: a mintegy 480 gyermekkel csaknem 260 konduktor foglalkozik. A Pető-módszer, azaz a konduktív pedagógia lényege ugyanis, hogy minden gyerekkel egyénenként foglalkozunk a teljes munkaidőben – mutatott rá a szintén konduktor szakember.
Egész napos fejlesztésről van szó, amelynek része az önellátás megtanítása is: ezt a bentlakásos gyerekek esetében három műszakban végzik a konduktorok. Lépésről lépésre, apró mozaikokból, egyénre szabottan állítanak össze egy-egy mozgássort a mozgássérült gyerekeknek, akiknek az ép mozgásúak számára magától értetődő mozdulatokat kell hosszadalmas és kemény munkával elsajátítaniuk.
Az intézmény ugyanakkor a bejárós (magyar) gyerekek után csak étkezési díjat szed, a bentlakásos ellátásért pedig mintegy 13 ezer forintot kér – magyarázza Makk Ádám. Cáfolta azokat a híreket, miszerint a konduktorok számának lefaragásával próbálnák enyhíteni az anyagi gondokat, hiszen akkor kevesebb gyereket tudnának felvenni, amiatt pedig tovább csökkenne az intézet támogatása. A hiányzó összegeket a technikai személyzet átszervezésével, valamint a külföldi gyermekek fejlesztéséért, illetve a külföldi konduktorhallgatók képzéséért szedett pénzből igyekeznek majd kipótolni.
A lassan tíz éve húzódó anyagi gondokon ugyanakkor ténylegesen egy speciálisan a konduktív pedagógiát alkalmazó Pető Intézetre kidolgozott, a módszer sajátosságait figyelembe vevő finanszírozási forma tudna segíteni – hangsúlyozta Makk Ádám. A 230 ezer forintos gyerekenkénti közoktatási kiegészítő normatíva nem ilyen, amit szerinte jól mutat, hogy ezt kapják a nem állami, egyházi fenntartású közoktatási intézmények is, holott azokban nem kell egész nap egyénileg foglalkozni a gyerekekkel.
A történethez hozzátartozik, hogy a fenntartói jogokat tavaly a Nemzetközi Pető András Közalapítványtól az azonos nevű, állami tulajdonú közhasznú nonprofit kft. vette át. Vezetői, Fehér Miklós és Pétermann Csaba, „közösen sürgetik” a Pető Intézet három nagy értékű budai ingatlanjának a kft. könyveibe történő átvitelét – közölte Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke az Index internetes hírportál cikke kapcsán. Szerinte a Villányi úti épületet akár el is adhatják. A Pető Intézetet és a mozgássérült gyerekeket pedig a hegy tetejére, egy üres, felszerelés nélküli ingatlanba költöztetnék. Az Emmi ezzel kapcsolatban annyit közölt: nem az ő hatásköre megítélni, hogy az intézet az ingatlanjaival milyen módon kíván bevételhez jutni. Makk Ádám azt mondta: nincs tudomása az ingatlanok eladásával kapcsolatos szándékról, ám az kétségtelen tény, hogy az intézet nem szívesen válna meg eddigi tulajdonától.