Az Országgyűlés elnöke, Szili Katalin viharban hajózásként jellemezte a tavaszi- és a rendkívüli nyári ülésszakot keddi, értékelő sajtótájékoztatóján, olyannak amikor "sokan rángatták a kormányt". Emlékeztetett arra: több olyan esemény is történt, amelyre korábban nem volt példa.

Ezek közt említette a parlament feloszlására vonatkozó kezdeményezést, a konstruktív bizalmatlansági indítványon alapuló kormányfőváltást, a válságkezelő kabinet létrejöttét, valamint az MDF frakciójának megszűnését.

A parlament ebben az időszakban 33 ülésnapot tartott, összesen 240 órán keresztül. A Ház 70 határozatot és 91 törvényt fogadott el, utóbbiakhoz összesen háromezer módosító indítvány érkezett. A kisebbségi kormányzás nagyobb kompromisszumkészséget kíván, amit jól bizonyít, hogy 1700 módosító indítványt el is fogadott az Országgyűlés; ez húsz százalékkal több, mint a korábbi időszakokban.

A házelnök négy csoportba sorolta az elfogadott törvényeket: szerinte voltak válságkezelő, közrendvédelmi, jogharmonizációs,  valamint hatósági- és bírósági jogalkotást fejlesztő döntések.

A parlament kormányt ellenőrző szerepével kapcsolatban kiemelte: 1600 írásbeli, 11 szóbeli és 156 azonnali kérdést nyújtottak be a képviselők, továbbá 121 interpelláció és 120 napirend előtti felszólalás hangzott el.

Szili Katalin kérdésre válaszolva közölte: az Alkotmánybíróság döntésén múlik, hogy lesz-e népszavazás a képviselői költségtérítés kapcsán. (A hétfőn elfogadott kétharmados többséget igénylő törvénymódosítás szerint jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés, a képviselők javadalmukból, azaz a bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le, a képviselői javadalom pedig a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik.)

A házelnök egyeztetett Bajnai Gordon miniszterelnökkel, aki nem jelezte, hogy szeptember előtt rendkívüli parlamenti ülést terveznének, így az Országgyűlés várhatóan szeptemberben folytatja a munkáját.