Vigalmi negyed helyett bringapláza lesz Csepelen

Budapest csepel városfejlesztés

Európa legnagyobb bringaplázája épülhet a csepeli fémmű területén. A 10 ezer négyzetméteres gyártócsarnok hasznosítására korábban felvetődött, hogy vigalmi negyedet alakítanának ki. Ezt azonban a költségek és a "valószínűsíthető társadalmi ellenállás" miatt végül elvetették.

Az ország első, egyben Európa legnagyobb kerékpárplázája épülhet fel jövőre a Csepel Fémmű területén. Az egykori Ruhaipari Gép- és Kerékpárgyártó Vállalat (RUGÉV) a Csepeli Fémmű területén található, 10 ezer négyzetméteres gyárcsarnokának hasznosítására még áprilisban írt ki ötletpályázatot az In-Construction Kft. Az egymillió forintos összdíjazású pályázatra a június végi határidőig hat neves építésziroda összesen 22 ötlete érkezett be.

A pályázók nagyrészt irodaházként, kiállítási- és vásárhelyszínként, szálloda- és konferencia, vagy éppen sport-, valamint egészségügyi központként álmodták újra a múlt századból itt maradt ipari monstrumot. A korábban nyilvánosságra került vigalmi negyed-ötlet megvalósítását végül a jelenlegi ipari környezet átalakításának költségessége és a valószínűsíthető társadalmi ellenállás miatt elvetették.

A pályázatot az ország első kerékpárplázájának ötletével az Archiplan Építész Iroda nyerte. A benyújtott tervek szerint a csarnokban kis- és nagykereskedések, egy kerékpárok kipróbálását lehetővé tévő tesztpálya, egy 1500 négyzetméteres versenypálya, valamint éttermek és parkolók is helyet kapnak majd. Elkészülte után a csepeli létesítmény lesz Európa legnagyobb bringás áruháza és remélhetőleg találkozóhelye is.

Az iparterületen ma is több mint 30 biciklikereskedés található, amelyek kedvezően fogadták az ötletet. Az eddigi felmérések alapján azonban nem csak a helyi kereskedők és kerékpárosok, hanem a lakosság is örülne a beruházásnak. A kivitelezés megtervezése hamarosan megkezdődik; az építkezés a jövő év tavaszán, a szükséges engedélyek beszerzése után indulhat.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.