Vidámparkban a Mikulásgyár
E hét vasárnap a Fővárosi Vidámparkban, majd június 9-től öt napon át Várpalotán, a Pannónia Fesztiválon próbálja felhívni a fiatalok figyelmét az önkéntes munkára a Mikulásgyár, melynek tulajdonosa, Zsolnai Endre szerint a magánszemélyek egyre inkább fogékonyak az önzetlen munkára. A gazdasági válság a vállalkozások vezetőit is szemléletük megváltoztatására kényszeríti, ezzel együtt nő a társadalmi szolidaritásban aktívan szerepet vállaló cég is.
Vasárnap a Bátor Tábor, a Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt és sok más önkénteseket foglalkoztató szervezet mellett a Mikulásgyár is jelen lesz a Vidámparkban, ahol a vendégeknek bemutatják majd, milyen munkálatokban segíthetnek azok, akik fogékonyak a szolidaritásból fakadó tevékenységekre.
Zsolnai Endre lapunkat arról tájékoztatta, hogy a Magyarországon működő vállalkozások több mint fele pénzt is szán a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) fogalomkörébe tartozó célok eléréséhez. Igaz, leginkább az adóalap-csökkentés mértéke határozza meg a tudatukat. A 20 fő feletti hazai vállalkozások már évek óta mintegy 330 milliárd forintot költenek ilyen célokra. Mindez jó hír, a baj csak az, hogy a CSR-költés több mint háromnegyedét egyértelműen belső célokra, azon belül is döntő mértékben az alkalmazottak juttatásaira fordítják a cégek. Az alkalmazottak képzése a jóléti juttatások arányától messze lemaradva második a sorban, ezt követi az oktatási intézmények támogatása, mint külső cél, a tehetséggondozás és az alkalmazottak egészségi állapotáról való gondoskodás.
Ugyanakkor probléma, hogy a költés mértékét sok esetben az adóalap-csökkentés lehetősége határozza meg, nem pedig egy-egy probléma társadalmi súlyossága. Ezt mutatják a nyilvános adatok is: a vállalkozások a teljes CSR-költésből már két-három évvel ezelőtt is mintegy 67 milliárd forintot fordítottak külső célokra, azaz adományozásra, szociális, oktatási, kulturális, környezetvédelmi, egészségügyi és sportcélokra. Ezzel szemben belső felhasználásra ennek csaknem négyszeresét, mintegy 253 milliárd forintot költöttek.
Zsolnai szerint 2010 végére, 2011 elejére ezek az összegek a válság miatt csökkentek, de sajnos az arányok nem változtak: a hazai vállalatok döntéshozói meglehetősen rövidlátóan értelmezik a társadalmi szerepvállalás fontosságát. Ezzel párhuzamosan egyre több az olyan nemzetközi és állami cég, amelyek jó példát mutatnak a kisebb hazai vállalatoknak is.