Az OIT pénteken rendkívüli ülést tart, és Fazekas Sándor, a testület elnökhelyettese közölte, hogy a megbeszélésen szó lesz a Legfelsőbb Bíróság (LB) vezetésével kapcsolatos aktuális kérdésekről, valamint azokról a kijelentésekről, amelyeket a miniszterelnök tett az igazságszolgáltatással kapcsolatban.

Az LB szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) szerint március 31-étől, amikor lejár Kaposvári Bertalannak, az LB tavaly nyár óta általános elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettesének a mandátuma, Kozma György, a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiumának vezetője fogja irányítani a testületet egészen addig, amíg a parlament nem választ új elnököt az LB és az OIT élére – közölte Fazekas Sándor.

A működés folyamatossága érdekében az OIT ülésén át kell tekinteni az LB vezetésével kapcsolatos szabályokat, illetve a bírósági szervezeti törvény rendelkezéseit – mondta az elnökhelyettes. A testület azonban nem alkalmas a legfelsőbb bírói fórumon kialakuló vezetői válság megoldására, mert a hatásköröket egy kétharmados törvény szabályozza.

Vagyis: az OIT – illetve az SZMSZ – nem írhatja felül a bírósági szervezeti törvényt, így Kaposvári távozása után az LB-n senki nem írhat alá például nagyobb összegű kifizetéseket, bírókat pedig nem nevezhetnek ki és nem menthetnek fel. Ráadásul vitatott az is, hogy ki legyen a helyettes főbíró nyugdíjba vonulását követően a döntésre jogosult ember, mert a rangidős nem Kozma – akit Kaposvári kijelölt –, hanem a büntető kollégium vezetője.

A köztársasági elnök hivatala a múlt héten jelentette be, hogy nem nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének javasolt Zanathy Jánost, mert álláspontja szerint erre a posztra csak a Legfelsőbb Bíróság elnöke jelölhetne, ám ez a tisztség tavaly június óta betöltetlen. A hatályos törvényekből valóban ez következik – ismeri el Kaposvári –, de a jogalkotó aligha készülhetett fel arra, hogy a parlament több mint fél évig képtelen lesz új főbírót választani, a helyettese meg időközben nyugdíjba megy.

Úgy tudjuk, hogy korábban sem Sólyom, sem más nem vetett fel alkotmányos kifogást az elnökhelyettesi pályázat kiírása kapcsán – amelyre egyébként hárman jelentkeztek –, így elképzelhető: az államfő csupán a szocialistákhoz közelállónak tartott Zanathy személye miatt utasította vissza az elnökhelyettes előterjesztését. Mellesleg ellene az LB bírái aláírásgyűjtést is folytattak.