A két szervezet a Mit választunk? projekt keretében a parlamenti választások előtt megvizsgálta a magyarországi intézményrendszer átláthatóságát és a költségvetést. A vizsgálat eredményeit összegző tanulmányban a közhatalmi döntéshozatal, a költségvetés, a kampányfinanszírozás, az információszabadság, a közbeszerzés és a korrupcióellenes programok átláthatóságára és hatékonyságára tértek ki.

Martin József Péter, a TI magyarországi ügyvezető igazgatója kiemelte: Magyarország rosszul áll az átláthatóság szempontjából, márpedig ha nincs jól működő intézményrendszer, akkor nő a korrupció kockázata, sérülnek a demokratikus jogok, torzul a politikai rendszer és romlik a gazdasági versenyképesség. A közhatalmi döntéshozatalban megszűnt a hatalommegosztás, jellemzővé vált egyes üzleti csoportok és a politikai rendszer összefonódása - mondta.

A kampányfinanszírozás szabályozásának kedvező elemei között említette a készpénzhasználat tilalmát az egyéni jelöltek esetében és az elektronikus médiareklámok ingyenességét. Ugyanakkor kedvezőtlen, hogy a készpénzhasználat megengedett a pártlisták esetében, a legveszélyesebb pedig a kampányok kiszervezésének lehetősége "civil vagy álcivil szervezeteknek" - vélekedett. A szakértő a közbeszerzésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy a törvény nem ad védelmet a korrupciós kockázatok kivédésére, és a közbeszerzési folyamat nem kap kellő nyilvánosságot.

A TI ezért egyebek mellett azt javasolja, hogy a végrehajtó hatalmat korlátozni képes közjogi megoldásokat vezessenek be, olyan, szigorúbb kampányfinanszírozási szabályokat dolgozzanak ki, amelyeket a pártok nem tudnak kijátszani, erősítsék a korrupciót bejelentő védelmét. Fontosnak tartják azt is, hogy olyan közbeszerzési szabályozást alakítsanak ki, amely kizárja a közpénzből jutalmazást, valódi versenyt teremt és olcsó, jó minőségű szolgáltatást tesz lehetővé. Martin József Péter közölte: februártól "beárazzák" a pártígéreteket, vagyis azt vizsgálják, hogy milyen hatással lehetnek a költségvetésre.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet igazgatója e vizsgált pártígéretek között említette az Együtt-PM és az MSZP javaslatát arról, hogy a maximális 3 helyett 9 hónapig járjon munkanélküli segély. Ennek 65-70 milliárd forint lenne a közvetlen hatása a költségvetésre, de mivel emelkedne az emberek jövedelme, ami növeli a fogyasztást, mintegy 10 milliárddal kisebb ez a hatás - magyarázta. Hozzáfűzte: kiszámolták azt is, hogy az alapvető élelmiszerek az MSZP javaslata szerinti jelentős - 4 százalékosnak feltételezett - áfacsökkentése 30-32 milliárd forint kiesést okozna a költségvetésnek

A rezsicsökkentéssel kapcsolatban azt mondta, hogy a rövid távú költségvetési hatása nagyon kicsi, mert úgy juttat pénzt a lakosságnak, hogy az nem a költségvetésben jelenik meg. Így ennek a lépésnek inkább hosszú távon jelentkezik a hatása: az érintett szektorokban a beruházások drámaian csökkennek, vagyis a rezsicsökkentés a hosszú távú növekedési kilátásokban "fog visszaütni" - közölte.

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, a projekt egyik védnöke azt mondta, hogy a magyar társadalom keveset tud a közpénzek ügyéről. Ahogyan a vállalkozók nem kedvelik a versenyt, úgy a politikusok sem szeretik a nyilvánosságot, még ha az ellenkezőjét állítják is - fogalmazott. Hozzátette: ki kell kényszeríteni a nyilvánosságot.

Gajus Scheltema budapesti holland nagykövet az eseményen hangsúlyozta: a hollandoknak fontos az átláthatóság, a nyitottság, ezért támogatják a projektet. Lényeges a tapasztalatok, a jó gyakorlatok megosztása, különösen a választások előtt - jelentette ki.