Áramszünet, a kommunikációs csatornák működésképtelensége, üzemanyag- vagy akár élelmiszerhiány is bekövetkezhet, ha az infrastruktúrának a lakosság ellátása szempontjából meghatározó elemei például műszaki hiba, természeti katasztrófa, emberi mulasztás vagy esetleg egy terrortámadás miatt megbénulnak – jelentette ki Kossa György tűzoltó dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság iparbiztonsági főfelügyelője. Ezért szerinte a parlament több évtizedes mulasztást pótol – egyben európai uniós kötelezettségnek is eleget tesz –, amikor hétfőn elfogadja a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény tervezetét.

A kérdés fontosságát alátámasztandó, a szakterület országos főfelügyelője emlékeztetett rá: az Egyesült Államokban napokig készültek a Sandy hurrikán érkezésére, ennek ellenére hét és fél millió háztartás maradt áram nélkül, nem volt benzin, de élelmiszer sem mindenütt. A szolgáltatást bizonyos helyeken – részben egy újabb vihar miatt – máig nem sikerült helyreállítani.

Az eddig talán legsúlyosabb zavar Indiában következett be, ahol pár hónapja túlterhelés miatt összeomlott a villamosenergia-ellátó rendszer, s az hatszázmillió embert érintett. Leállt a vasúti közlekedés, nem üzemelt a metró, és bányászok rekedtek a föld alatt. De korábban volt már Észak-Amerika jelentős részére kiterjedő áramszünet is, ami a napokban elkészült jelentés szerint több mint száz ember halálát okozta.

Dominóeffektus

Akár csökkenhetne is az áram ára

Nálunk szerencsére ilyen méretű üzemzavarra még nem volt példa, de Kossa emlékeztetett rá, hogy elég egy nagy havazás, és háztartások tízezreiben szűnik meg az áramellátás. Előfordult már az is, hogy egy kábellopás miatt hallgatott el számos telefon, s hasonló okból fennakadások voltak a vasúti közlekedésben, illetve le kellett állítani egyes villamosjáratokat. Egy rosszul sikerült szoftverfrissítés után pedig átmenetileg szinte teljesen működésképtelenné vált az egyik mobilszolgáltató teljes hálózata.

A rendkívüli helyzetekre vészhelyzeti forgatókönyvek általában ma is léteznek, ám a hatóságok által jóváhagyott biztonsági tervek összeállítására egyelőre csak a veszélyes üzemeket kötelezik – hangsúlyozta a főfelügyelő. Az új szabályozás szerint viszont országosan felmérik valamennyi létfontosságú rendszerelemet, kockázatelemzést végeznek, s az üzemeltetőknek biztonsági tervet kell majd készíteniük. A terv része lesz az is, hogy az egyes rendszereket miként kell védeni, illetve bizonyos veszélyhelyzetekre hogyan kell reagálni.

Alapvetően három veszélyforrásra lehet számítani: civilizációs kockázatokra – beleértve az ipari katasztrófákat, de még a szándékosan vagy gondatlanul emberek által okozott zavarokat is –, természeti csapásokra és terrortámadásra – sorolta Kossa. A rendkívüli események bekövetkezésének valószínűsége a tábornok szerint általában becsülhető, és a létfontosságú rendszerek biztonságos működését célzó intézkedéseket ehhez kell igazítani.

A szakember úgy véli, elég valószínűtlen, hogy a kritikus infrastruktúra valamennyi eleme egyszerre omlana össze – ez legfeljebb egy, az ország területén az eddigi tapasztalatok alapján csaknem kizárható súlyos földrengés esetén képzelhető el –, de egy-egy rendszer meghibásodása is súlyos zavarokhoz vezethet. Ha egy nagyobb térségben megszűnik például a villamosenergia-ellátás, számos háztartásban nem lesz fűtés, a csapokból nem folyik víz, használhatatlanná válnak a telefonok, elérhetetlenné válik az internet, be kell csukni a boltokat, de elsötétülnek a közúti jelzőlámpák is, ugyanakkor leállhat a közösségi közlekedés egy része.

Tehát egyetlen létfontosságú rendszer kiesése is dominóeffektust válthat ki, mert ha nincs áram, a kritikus infrastruktúra más elemei szintén használhatatlanná válnak. Kossa szerint hasonló következményekkel fenyegetne az informatikai hálózatok kiesése is, hiszen az élet sok területen már attól megbénulna, ha az elektronikus banki szolgáltatások elérhetetlenné válnának. Akkor senki nem juthatna készpénzhez, de nem lehetne hitelkártyával fizetni sem, így sokan nem jutnának hozzá az alapvető élelmiszerekhez, s nem vásárolhatnának üzemanyagot, ami beláthatatlan következményekkel fenyegetne.

Egy hacker is megbéníthat országos rendszereket

Az új jogszabály alapján meg kell majd határozni azokat az eljárásokat, amelyek biztosítják az infrastruktúra létfontosságú elemeinek fizikai és informatikai védelmét. Ez utóbbi azért is fontos, mert megfelelő biztonsági intézkedések nélkül egy hacker a saját számítógépe előtt ülve működésképtelenné tehetne országos rendszereket. Kossa szerint ilyen, részben az ágazatai jogszabályok alapján kidolgozott eljárások ma is léteznek, de az egységes elvek szerint készült és a hatóságok által jóváhagyott biztonsági protokollok hatékonyabb védelmet nyújthatnak majd.

Ami viszont hiányzik: a létfontosságú infrastruktúra súlyos zavara esetén követendő, s veszélyhelyzetben valamennyi érintett rendszerre kötelezően alkalmazandó szabályok nem léteznek. A főfelügyelő szerint ezért eddig eléggé esetleges volt, hogy üzemzavar esetén mit léptek.

A cél, hogy a valószínű kockázatokra készüljön olyan forgatókönyv, amelynek alapján például egy távvezeték vagy informatikai gerincvezeték meghibásodása, egy vasúti fővonal vagy nagyobb közúti közlekedési csomópont kiesése esetén azonnal intézkedni lehet a hibás rendszerelemek helyettesítéséről. Ez jelentheti elkerülő hálózatok igénybe vételét, de akár az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés előre tervezett korlátozását is.

A létfontosságú infrastruktúra 

A villamosenergia- és ivóvíz-szolgáltatás, az üzemanyag-ellátás, a közlekedési hálózatok bizonyos elemei – például autópályák, vasúti fővonalak, hidak és forgalomirányító berendezések – egyaránt a kritikus infrastruktúra részét képezik. De e körbe tartozhatnak többek között egyes élelmiszeripari és egészségügyi létesítmények, valamint a pénzügyi és infokommunikációs rendszerek is. Ezeket legkésőbb 2014-ig kell számba venni, s addig kell kidolgozni a biztonsági protokollokat is.