A kormányzatnak továbbra sincs világos gazdaságpolitikája - jelentette ki Vértes András, a Gazdaságkutató Zrt. elnöke a Táncsics Alapítvány Széll Kálmán-tervet elemző rendezvényén - olvasható az InfoRádió honlapjának tudósításában. "A kormány letette a fegyvert, abbahagyta a szabadságharcot, és nagyjából követi az európai, a nemzetközi, a piaci, az IMF-ből eredő, az EU-ból eredő makrogazdasági egyensúlyi követelményeket" - fogalmazott Vértes.

Az elemző így azonban nem érti, hogy az egyensúlyi gazdaságpolitika helyett a kormány eddig miért erőltette a növekedés és versenyképesség-centrikus gazdaságpolitikát.  Ennek a gazdaságpolitikának ugyanis van két hatalmas, jól látható kockázata Vértes András szerint. Az egyik az, hogy nem halogathatóak tovább a strukturális reformok, de a csomag csupán a szociális transzfereken farag. "Ha nem alakítjuk át az intézményrendszert, a működési módokat, a finanszírozás az elveit és módszereit, akkor visszanő a dolog" - jelentette ki az InfoRádió tudósítása szerint.

Emellett a szociális transzferek között is vannak nagyon kétséges elemek - tette hozzá az elemző, aki szerint "száz ponton vérzik, amit a foglalkoztatásból államháztartási egyensúly javulásként beszámolnak ebbe a csomagba".

De Vértes András úgy látta, hogy például az egészségügyi kassza megkurtítása sem tűnik reálisnak, a problémát pedig növeli a fedezetlen, vagy hosszútávon fenntarthatatlan fedezetű adócsökkentés. Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniót Magyarország gazdaságpolitikája kapcsán leginkább a közép- és hosszú távú fenntarthatóság, valamint a strukturális deficit érdekli. "Bármilyen jó lesz a magyar költségvetés, 2011-ben a túlzott deficiteljárás követelményei miatt Magyarországnak az úgynevezett strukturális deficitjét is javítania kell" - figyelmeztetett.

Az uniós előírás szerint Magyarország strukturális hiányának idén fél százalékponttal kellene javulnia, ám Vértes András hangsúlyozta: jelen állás szerint nem javul, hanem romlik a mutató, ami a strukturális támogatások megvonásával járhat. Az elemző ezzel indokolta a 250 milliárd forintos stabilitási alap létrehozását, ám, mint mondta, a probléma megoldásához még ez is kevés - írta az inforadio.hu