Megszüntette az ügyészség a Veresegyház független polgármestere ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt több mint két éve folyó büntetőeljárást. A feljelentők a 45 esztendeje a település élén álló Pásztor Bélát azzal gyanúsították, hogy a várost százmilliós nagyságrendű összeggel károsította meg.

A most talán befejezéséhez közeledő büntetőügy előzménye egy sajátos ingatlaneladás. Pásztor - állítólag a képviselő-testület felhatalmazása nélkül - 1996 nyarán kötött adásvételi szerződést az S+G Ingatlanbefektetési és Forgalmazó Kft.-vel 66 telek értékesítéséről. Az ingatlanok ára 27 és fél millió forint volt. Az önkormányzat nevében a polgármester vállalta: az aláírást követő nem egészen két hét alatt kialakítják a villamosenergia-, az ivóvíz-, a csatorna- és a gázhálózatot.

Ha az eladó ezt a nyilván lehetetlen feltételt nem teljesíti, a szerződés szerint napi százezer forint kötbért köteles fizetni. A közművek e szigorú kikötés ellenére sem készültek el, bár annak jó ideig nem lett semmilyen következménye. Ám az S+G jogutódja, a Somody Kft. 2003 őszén bírósághoz fordult, hogy az 1996-os szerződéskötés óta eltelt 2670 nap után járó 267 milliónyi kötbért bevasalja.

A képviselőtestület erről 2005 szeptemberében szerzett tudomást, amikor a Misszió Egészségügyi Központ Kht. önkormányzati tulajdonba vétele került napirendre. A Missziót ugyanis Somody Imre és a település közösen hozta létre, s a beruházásra háromszáz-háromszázmillió forintot fordítottak. Az üzletrészek értéke azonban hivatalosan csak 105-105 millió volt.

Ez addig nem jelentett gondot, amíg Somody - miután megromlott a viszonya a polgármesterrel - ki nem akart szállni az üzletből, ő ugyanis a Misszió létesítéséhez 195 milliós adománnyal járult hozzá, amit szeretett volna visszakapni. A polgármester ekkor beszélt először a testület előtt a kötbérperről, hangsúlyozva, hogy igen előnyös megoldást találtak. Somody ugyanis hajlandó volt lemondani a Misszió Kht.-ben meglevő, összesen háromszázmilliós értéket képviselő tulajdonrészéről és a 267 milliós kötbér jelentős részéről, ha a papírokban szereplő tulajdonrészét, azaz a 105 milliót kifizetik, és mellé kap még 122 milliót.

Már csak az volt a kérdés, hogy ez utóbbi összeget milyen címen fizessék ki, mert a több mint harmincmilliós áfát a polgármester szerette volna megspórolni. A megoldás: ha a kötbérperben megállapodásra jutnak, a kártérítést nem terheli forgalmi adó. A testület többsége támogatta az ötletet, így 105 millióért megvásárolták Somody üzletrészét, további 122 milliót pedig a peren kívüli egyezség részeként utaltak át. A polgármester szerint ezzel a település járt jól, mert egymilliárdos értéket képviselő vagyonhoz jutott.

Nem így gondolta azonban az a hat települési képviselő, aki különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, közokirat-hamisítás és adócsalás miatt még 2007-ben feljelentést tett. Ám hiába, mert bár a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a hűtlen kezelés ügyében kétszer is vádemelési javaslattal élt, az ügyészség a polgármester álláspontját osztotta. A közokirat-hamisítás, illetve az adócsalás miatt egyébként az eljárást korábban megszüntették.

A Pest Megyei Főügyészség nyomozást lezáró határozat szerint a város a Misszió megszerzésével „olyan vagyoni értékhez jutott, amely kompenzálta azon veszteséget, amely a kötbérfizetési kötelezettségből keletkezett". Azt is megállapították, hogy „a szerződés aláírásának pillanatában minden körülmény arra utalt, hogy a kötbér szerződésben való kikötése csak egy névleges feltétel, annak érvényesítésére soha nem fog sor kerülni". Ezekre tekintettel - fogalmaz az ügyészség - „bűncselekmény elkövetését a vádemeléshez szükséges bizonyossággal megállapítani nem lehetséges".

A polgármester „lehetetlen szolgáltatásra vállalt kötelezettséget", amikor szerződésbe foglalták, hogy az önkormányzat által értékesített lakótelkeken 13 nap alatt kiépítik a közműveket - érvel a Legfőbb Ügyészséghez címzett panaszában az egyik feljelentő. Ez pedig oda vezetett, hogy az önkormányzatnak 122 milliós kártérítést kellett fizetnie, és e tekintetben Gerhát Imre egykori helyi képviselő szerint közömbös, hogy a helyhatóság és a Misszió Kht. között más tárgyalások is folytak, s ezek nyomán milyen tartalmú - adott esetben a település számára esetleg előnyös - megállapodások születtek.

Gerhát úgy látja, téves az ügyészség érvelése, amikor a kötbér kikötését „névleges feltételnek" minősíti, mert egy okirat ilyeneket nem tartalmazhat. Ráadásul a vevő sem is ezt gondolta, hiszen a kötbért - legalábbis annak egy részét - sikeresen behajtotta. Így szerinte a polgármester, aki a helyi képviselők megkerülésével állapodott meg az ingatlanok értékesítésének feltételeiről, a tényelegesen okozott kár mértékétől függetlenül elkövette a hanyag kezelés bűntettét.

Az egy hónapja benyújtott panaszra a Legfőbb Ügyészség még nem reagált.

Tavaly december 12-én az önkormányzat gyanúsnak tartott ügyei miatt a veresegyházi Tavirózsa Környezet- és Természetvédelmi Egyesület alelnöke is feljelentést tett. Rekvényi László a városi jegyző ellen közérdekű adattal visszaélés - magyarul: az önkormányzat birtokában levő közérdekű dokumentumok kiadásának megtagadása -, ismeretlen tettes ellen pedig hanyag kezelés gyanúja miatt kezdeményezne büntetőeljárást. A papírokból, egyebek mellett egy belső ellenőri jelentésből kiderülne - hangoztatja -, hogy a település által építtetett üzletház üzemeltetése során az önkormányzatnak tízmilliós nagyságrendű vesztesége keletkezett.

A gödöllői rendőrkapitányság a közérdekű adattal visszaélés ügyében nem látott a nyomozás elrendelésére okot adó körülményt - tűnik ki a december 22-én kelt határozatból. A hanyag kezelésről azonban megfeledkeztek, pedig Rekvényi állítja: miután az üzletház évekig tisztázatlan feltételek mellett működött, a közműszámlák egy részét nem lehetett a bérlőkön behajtani, így azokat az önkormányzat fizette ki.

Rekvényi a határozat ellen panaszt tett, ám a Gödöllői Városi Ügyészségnél sem járt szerencsével. Ott csak annyival került beljebb, hogy elismerték: a rendőrség a hanyag kezelés ügyében valóban nem döntött, így abban a nyomozást pótlólag az ügyészek utasították el. Vagyis: az üzletház üzemeltetése körüli anomáliák kapcsán nem állapítottak meg törvénysértést, pedig a belső ellenőri jelentés szerint van olyan bérlő, aki a rendezetlen viszonyok miatt legalább három évig egyetlen közüzemi számlát sem volt hajlandó kifizetni.

Mindezek után Rekvényi váratlan dolgot feszeget: az ügyben a Pest Megyei Főügyészség elfogulatlanságát kérdőjelezi meg. Azzal érvel ugyanis, hogy Veresegyház polgármestere „köztudottan jó személyes kapcsolatban van Birtalan Örkény Pest megyei főügyész, veresegyházi lakossal, aki építési telkét is az önkormányzattól vásárolta". S ha ez nem elég, Birtalan közvetlen hozzátartozója a feljelentésben érintett üzletház egyik bérlője - teszi hozzá.

A február 25-én kelt beadványra eddig ugyancsak nem érkezett válasz.