Sem szomszédnak, sem iskolai padtársnak nem fogadnák el szívesen a diákok a saját ellenszenvlistájuk élén álló nemzetek, etnikumok tagjait. Ezt mutatja az Iskolakultúráért, Esélyteremtésért Egyesület által ötszáz Győrött tanuló fiatal részvételével elvégzett felmérés, mely a mássághoz, főként a nemzeti, etnikai kisebbséghez, s a fogyatékossághoz való viszonyukat próbálta meg feltérképezni.

Kutatásuknak A velünk élő másság címet adták. Két általános és tíz középiskola tanulói mellett a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatóit kérdezték meg. A nem reprezentatív minta alapján készül kutatás végeredménye szerint a rokonszenvlista élén nagy fölénnyel a németek állnak. Nyilván nem véletlenül: a nagyvárosban több német világcég telepedett le. Őket a horvátok és a görögök követik – Simonik Péter kutatásvezető, valamint Szakácsné Foki Katalin, az egyesület elnöke szerint ennek emlékezetes nyaralásélmény lehet az oka. Negyedikként a lengyelek, ötödikként a „négerek” végeztek, nemzeti hovatartozás megjelölése nélkül.

A legkevésbé szimpatikusak a kutatásban részt vevő győri diákok számára a romák. A velük szembeni ellenérzés olyan erős, hogy néhányan saját sorsukban, ügyeikben sem engednék önállóan dönteni őket. Szakmai körökben éles vitát váltott ki a következő megállapítás: a fiatalok 35,3 százalékának válasza szerint elfogadható volna, ha szegregálnák a romákat, 22 százalék gondolja úgy, hogy a magyar társadalom soha nem fogadja be a cigányokat. A romákat a románok, az arabok és a zsidók követik az antipatikus népek sorában.

A kutatók azt is vizsgálták, mennyire fogadják el a fiatalok az egészségügyi fogyatékkal élőket, velük szemben mennyire erősek az előítéletek. Kiderült, hogy őket szívesen támogatják is, igaz, nem egyforma mértékben. A látás- vagy hallássérültekkel sokkal inkább megértőek, toleránsak, mint az értelmi sérültekkel szemben.