– Mi, vendéglátósok nem örülünk ennek a döntésnek, de nagyon bízunk benne, hogy néhány év múlva ismét szabadon foghatóak lesznek a halak – mondta el Ábrahám Tamás, a tiszafüredi Hableány Bt. ügyvezetője. – Már csak kereskedelmi forgalomból, halgazdaságból tudjuk beszerezni a halat, annak pedig természetesen más az íze, mint az élővízből fogottnak. Így aztán immár nem tiszai halászlevet kínálunk a kedves vendégnek, hanem Tisza-partinak nevezzük az étlapon. Ezt pedig sokan sajnálattal fogadják, hiszen kimondottan azért ülnek be egy Tisza-parti vendéglőbe, mert arra számítanak, hogy frissen, helyben fogott halat ehetnek.

Ábrahám Tamás hozzátette: gyakorlatilag ugyanazokat az ételeket készítik el a halgazdaságokból származó halakból is, a konyhatechnológiai eljárásokon sem változtattak emiatt.

– Süllőt már most nem lehet kapni, ez talán már ennek a döntésnek az előfutára – fejtette ki véleményét Tóth Zoltán, a szolnoki Halászcsárda vezetője. – Horgászoktól eddig sem vásárolhattunk, hiszen igen szigorú szabályok kötelezik az éttermeket. A nagykereskedések jó minőségű halakat szállítanak, amelyek valamelyik hazai halastóból származnak, a legtöbb helyen ezekből készülnek, és készültek a halételek. Azonban olyanról, hogy tiszai halászlé, ezután már nem nagyon lehet beszélni éttermek esetén – tette hozzá.

Gaál Zoltán, a szolnoki Dréher Étterem Söröző vezetője hasonló véleményen van. Mint elmondta, az alapanyag nem mindegy, hogy honnan származik, hiszen volt olyan nagykereskedő, aki közvetlenül a halászcégektől szerezte be a halakat, így a tiszai halászlé valóban tiszai halból készülhetett.