„Ellopják az országot, ellopják a jövőnket”
Nem vitatja, hogy a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) hétfőn benyújtott 13 kérdés egy része túl bonyolult, nehezen értelmezhető, de azokat jogászok segítségével dolgozták ki, ügyelve arra, hogy kiállják az alkotmányosság próbáját. Így is bizonyos azonban benne, hogy azok többségét valamilyen jogi csűrcsavarral elutasítják majd, néhány viszont szerinte át fog menni.
Azt az NVB biztosan elutasítaná – fogalmazott –, ha arról akarna referendumot, hogy a Századvég hozza nyilvánosságra a kormány megrendelésére készített tanulmányait, ezért kénytelenek voltak ezt egy valóban bonyolult körmondatban megfogalmazni. De ugyanez a helyzet szerinte a közbeszerzésekkel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok kapcsán is, amelyekre vonatkozóan több, szintén eléggé körmönfont kérdést tenne fel.
Azt viszont Kész Zoltán már saját feladatának tekinti, hogy mindenki számára egyértelművé tegye, miről szól a kezdeményezés: arról, hogy vessenek véget a Fidesz által a hivatalos politika rangjára emelt korrupciónak. Amelynek része egyebek mellett – emelte ki –, hogy állami vezetők hozzátartozói rendre nyernek közbeszerzési pályázatokon. Úgy véli, az erre vonatkozó kérdésekre – legyenek bármilyen nehezen értelmezhetőek is – lehetetlen nemmel szavazni. Ez a helyzet azon felvetések esetében is – tette hozzá –, amelyek célja, hogy az állami, önkormányzati cégeknél ne kereshessen senki havi kétmilliónál többet.
A magukat rendszerbontónak nevező civilek korábban ugyancsak próbálkoztak már egyértelműen kormányellenes referendummal, de súlyos kudarcot vallottak. A képviselő kijelentette, hogy ez nem szegi kedvét, és úgy látja, a saját kezdeményezésével több embert tud megszólítani. Ez egyébként egy hirtelen jött ötlet volt, miként az is, hogy induljon el a veszprémi időközi választáson – árulta el Kész Zoltán.
A népszavazás gondolata akkor pattant ki a fejéből, amikor a parlament elfogadta a közbeszerzési törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a politikusok közvetlen hozzátartozói is pályázhatnak, ha nem közös háztartásban élnek. Ez így már nem mehet tovább – állítja a képviselő. Mindenkitől segítséget vár, aki a Fidesz-kormány bukását akarja, s egyes civil szervezetek máris támogatásukról biztosították, de pártok hivatalosan még keresték meg – közölte Kész Zoltán.
A felvetések között van teljesen komolytalan, néhány pedig többszöri olvasás után is nehezen érthető – ez Szoboszlai György választási szakértő véleménye. A kezdeményezésnek egyébként elsősorban politikai üzenete lehet – véli –, mert a választási bizottság a 13 kérdésből túl sokat az eddigi tapasztalatok alapján nem fog átengedni. Azt biztosan nem, amely arra vonatkozik, hogy referendum mondja ki: 1989 óta a mostani a legkorruptabb kormány – hoz fel egy példát Szoboszlai. Vannak azonban olyan kérdések, amelyeket a szakértő jogilag rendben levőnek lát, ilyen lehet az, amely arra vonatkozik, hogy a választáson listát állító pártok fizessék vissza az állami támogatást, ha a listájukra adott szavazatok aránya nem éri el a két százalékot. Azt sem tartja kizártnak, hogy a kétmilliós fizetési plafonra vonatkozó több kérdés közül valamelyik szintén átmegy. Kétséges ugyanakkor – adott hangot egy újabb aggályának –, hogy ezek az ügyek kiváltanak-e akkora érdeklődést, amelyre egy esetleges referendum sikeréhez szükség van.
Kevésbé pesszimista Krekó Péter politológus. A Political Capital vezetője azt gondolja, a korrupció elleni fellépés hatásos hívó szó lehet. Ezért megítélése szerint Kész Zoltán kezdeményezése akár sikeresebb is lehet, mint a rendszerbontók kevésbé strukturált, egymástól független kérdéskört felölelő kísérlete. Mellesleg volt már példa rá, hogy kormányok nagyrészt korrupciós botrányok miatt buktak meg: 1998-ban a szocialisták a Tocsik-ügyön vesztettek rajta, s 2002-ben a Fidesz vereségéhez is hozzájárult, hogy – akkor is – elég nagyvonalúan bántak a közpénzekkel.
