Gőzerővel folyt a munka az év utolsó hetében máskor többnyire csak ügyeletet tartó minisztériumokban. A Fidesz és a KDNP képviselői ugyanis kérdésdömpinggel rohamozták meg a kormányt és az egyes tárcákat, a válaszokat pedig 15 napon belül el kellett készíteni, függetlenül attól, hogy ebből mennyi a munkanap. Miközben a szabadságról, „csúsztatásból” visszarendelt köztisztviselők már javában dolgoztak a válaszokon, még szilveszter napján is érkezett többtucatnyi kérdés. A válaszok döntő többségét tegnap eljuttatták az Országgyűlés elnökéhez, ezeket a jövő hét elejére valamennyi ellenzéki képviselő megismerheti – tudtuk meg a kormányszóvivői irodától.

A frakcióvezetés "ajánlotta" a fideszes és a kereszténydemokrata képviselőknek, hogy az ünnepek előtt adjanak be minél több írásbeli kérdést – ezt lapunk kérdésére Szijjártó Péter tegnap nem tagadta. A Fidesz szóvivője azt mondta, „a költségvetés elfogadása után adódott egy helyzet”, a képviselők nagyrészt a leszavazott költségvetési módosító-indítványaikat „formálták át” kérdéssé. Az 1342 kérdésre adott választ a Fidesz nem összesíti; minden képviselő maga dönthet, hogy a számára küldött válasz kielégítő-e, szükséges-e újabb kérdést feltenni.

Arra a kérdésünkre, nem érzik-e úgy, hogy a kérdések benyújtásával a Fidesz a köztisztviselőket "büntette" – mivel voltak olyanok, akiket szabadnapjukról hívtak be –, Szijjártó Péter azt mondta: "hadd ne az ellenzék dolga legyen azt minősíteni, hogy a miniszterek a tárcájuknál, hogyan osztják ki a feladatokat". Mivel a kérdéseket a minisztereknek címezték, tőlük vártak választ is. – A munkanap azért munkanap, mert azon a napon munkát kell  végezni, még akkor is, ha az a két ünnep közt van. Ha a kormány bármely tagja úgy érzi, túl sok az a munka, amit miniszterként többszázezres vagy milliós fizetésért el kell végeznie, akkor le kell mondani – jegyezte meg.

A legtöbb kérdést – 178-at –a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterhez intézték, az oktatási tárca vezetőjét 174, a szociális és munkaügyi minisztert 157 kérdéssel bombázták. A legkevesebb megkeresés – 38 – a külügyminiszterhez érkezett, a kancelláriaminiszter is csak negyvenet kapott. Az Országgyűlés honlapján is olvasható lista szerint az egyes kérdések nemcsak célt tévesztettek, de nagy részüket valamennyi tárcához elküldték. A kormány minden tagjának számot kellett adnia tárcája tb-tartozásáról, a dolgozók jövedelméről, s arról is, hogy mennyit költenek sajtófigyelésre, szakértők díjazására.

Az egészségügyi minisztertől azt is kérdezték: hová vezetnek a lyukas fogak, a közlekedési és energiaügyi minisztertől pedig azt, hogy mitől gyors a gyorsvonat, s az egyes nagyvárosokban épp mennyi a gázszolgáltatás ára. Az agrártárca vezetőjétől pedig azt, hogy a minisztérium mikor állítja helyre a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát, s mire számíthatnak a gabonatermelők 2009-ben.

A környezetvédelmi miniszterhez érkezett kérdések egyike azt tudakolja: hogyan valósul meg a „biológiai sokféleség” védelme, az oktatási tárcánál pedig arra is igyekeztek pontos választ adni, hogy milyen körülmények köztt működik a közoktatás. Az igazságügyi minisztertől azt kérték: számoljon be a nép ügyvédje intézményének működési tapasztalatairól.

A Külügyminisztérium köztisztviselői az EU soros elnökségével járó feladatokról, s a pénzügyi forrásokról szóló tájékoztatókat állítottak össze.

A munkaügyi miniszterhez érkezett kérdések többsége a parlamentben hosszasan megvitatott, majd elfogadott Út a munkához elnevezésű programról érdeklődött. Korózs Lajos államtitkár elmondta: a "legnehezebb" válasz több mint két kilót nyom. Ez Bernáth Ildikó kérdésére született. A fideszes képviselő az államigazgatásban fizetett jövedelmekre volt kíváncsi, több évre visszamenőleg. (A képviselő a fizetéseket firtató levelet valamennyi tárcavezetőhöz elküldte.)

A munka világával kapcsolatos kérdéseket tett fel a Fidesz munkás tagozatának vezetője, akinek az államtitkár érdekvédelmi kézikönyvet is ajándékoz, hogy – mint fogalmazott – Kontur Pál így elmélyedhessen a kérdései közt szereplő sztrájkjogról.

Az SZDSZ és az MDF képviselői egy-egy kérdést fogalmaztak meg. A szabaddemokrata Lakos Imre arra volt kíváncsi, hogy kivel kívánja megfizettetni a kormány a gáz árát, az MDF-es Csáky András arra várt választ a miniszterelnöktől, milyen az esélyegyenlőség – magyar módra.