A Belügyminisztérium (BM) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is titkolja, hogy mely nagytelepülések mondanak le az államosítással az iskoláik működtetéséről. Az FN24 megszerezte a 228-as listát: olyan iskolavárosok is így döntöttek, mint Sárospatak, Pápa, Nagykőrös vagy Zirc.

Január 1-jétől az állam minden iskola fenntartását magához vonja, de azok működtetését (nagyjából a gondnoki munkát) főszabály szerint a háromezernél népesebb települések megtartják, míg a kisebbektől azt is átveszi az állam. Kérésre mindkét településtípus eltérhet a főszabálytól, azaz a kicsik kérhették, hogy mégis maradjon a működtetés, a nagyok pedig azt, hogy szálljon ez is át az államosítás kulcsintézményére, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központra (KIK). Az erről szóló nyilatkozatokat a települések november 15-ig megtették, ezeket november 21-ig a Belügyminisztérium (BM) összegezte.

Múlt héten az FN24 kérésére sem az Emmi, sem a BM nem adta ki a listát. Az oktatási államtitkárság azt írta, hogy az iskolák működtetéséről szóló nyilatkozatokat – a BM, az Emmi és a nemzetgazdasági tárca delegáltjaiból összeállt – bizottság értékeli, s majd csak ezután hozzák nyilvánosságra a véglegesnek mondható adatokat.

Ha a grémium szerint „nem jogos a működtetés átadása vagy csak hozzájárulás megfizetése esetén, akkor kilenc napja van az önkormányzatnak arra, hogy döntését újra átgondolja” – közölték. Hogy végül a kilencnapos gondolkodási idő után kié lesz az utolsó szó, az nem derült ki.

Az Fn24 birtokába jutott listából kiderül: a 493, háromezer lakosnál népesebb településből összesen 228 döntött úgy, hogy az iskolái állami fenntartásának elvonásával együtt „vigye az állam” a működtetést is. A listán nagyközségek mellett számos város is akad, köztük olyanok, amelyek kifejezetten iskolavárosokként élnek a köztudatban.

Köztük van Sárospatak, Nagykőrös, Zirc vagy Cegléd, de nem kéri a működtetési jogot Sátoraljaújhely, Kiskunfélegyháza, Mohács, Szerencs, Makó, Csorna, Kapuvár, Gyöngyös, Tiszafüred, Szécsény vagy Pápa sem. Az ország 14. legnagyobb – megyei jogú – városa, a 65 ezres Érd is ott van a listán.

A legtöbb háromezernél nagyobb település Pest megyében kéri a főszabálytól való eltérést, de Borsodból, Szabolcsból, Bács-Kiskunból és Szolnok megye nagytelepülései közül is szinte mindegyik így döntött.

Ha a települések döntéseit elfogadná az állam, az jelentősen megnövelné a KIK költségeit. A tárcaközi bizottság azonban valószínűleg felül fogja bírálni számos település döntését, a kérdés csak az, hogy ultimátumszerűen „dobják vissza” az iskolaműködtetési feladatokat, vagy megegyezésre törekednek. Az Fn24 úgy tudja, a tízezernél nagyobb városoknál szóba sem jöhet, hogy megszabaduljanak a működtetésről. A listában a már említett 65 ezres Érd mellett is van számos ilyen.