A tárcavezető beszédében felidézte, hogy a trianoni döntéssel a jelentős lakosságbeli és területi veszteségek mellett a gazdasági veszteségek is szinte megsemmisítő hatást gyakoroltak ország működésére. Kifejtette: Magyarország elvesztette termőföldjei 67 százalékát, erdei 88 százalékát, vasúti hálózatának 62 százalékát, s nyersanyagforrásainak nagy része is Erdély és Felvidék területén maradt. Azt mondta, hogy a trianoni döntés közel 93 év történelmét, gazdasági és társadalmi életét meghatározta, "máig ható sebet ejtett".

Varga Mihály jelezte: Európában nincs még egy olyan nemzet, amely hasonló veszteségeket szenvedett volna el, mint a magyarok, ezért nem is érzik át a Trianon okozta tragédiát. Hangsúlyozta: szembe kell nézni az igazságtalansággal, és meg kell találni a közös megoldásokat, amelyekre évtizedekig nem volt válasz.

A miniszter szerint előremutató válasz, amikor "következetesen kiállunk a határainkon túl élő magyarság jogaiért, nem teszünk engedményeket, ha nemzeti érdekeink védelméről van szó és amikor nyugodtan vállaljuk, hogy az unión belül is a nemzetek Európájában gondolkodunk". Hozzátette ugyanakkor, hogy gyakorlati válaszokra is szükség van az ország céljainak eléréséhez, "ami nem lehet más, mint egy olyan gazdasági és társadalmi értelemben is sikeres ország megteremtése, amely képes érdekeink érvényesítésére, céljaink megvalósítására, és amelyre büszkén tekinthet minden magyar, határainkon kívül és belül egyaránt".

Varga Mihály kijelentette: "jó úton járunk, közös munkánknak egyre több területen van már jelentős hatása". Példaként említette a nemzetiségi és kisebbségpolitikát, a gazdaságélénkítést, az adósságkezelést és a foglalkoztatás területét, s kiemelte a sorból, hogy "kilenc év után végre lekerülünk az unió szégyenpadjáról és költségvetési értelemben visszanyertük szabadságunkat".

A tárcavezető megjegyezte, hogy a magyar is ér annyit, teljesít annyit, mint bármely európai nemzet és kérhet is annyi tiszteletet.

Az ünnepségen Szidiropulosz Archimédesz, a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítvány elnöke arról beszélt: szükség van a nemzeti jelképekre, szimbólumokra és ezt "ne szégyelljük, még akkor sem, ha sokan fanyalogva ironizálnak ezzel az érzéssel". Úgy vélte: sokan ma is "gyakran a saját nemzeti érdekekkel szemben menetelnek és minden Trianonhoz kapcsolódó gondolkodást vagy érzelmi megnyilvánulást szélsőségnek kiáltanak ki".

Mint mondta, "sokan még ma is ezt teszik és szélesebb társadalmi összefüggésekben is alkalmazzák, sőt politikai fegyverként is használják az ellenfelek lejáratására". Kiemelte: minden nemzetnek szükséges a történelme feldolgozása, különösképp tragikus korszakainak. Elsősorban azért, hogy ezekből a fájdalmakból ne újabb tragédiák szülessenek, hanem - miként a két háború között -, a magyar nemzet felálljon és áldozatból összetartó nemzetté váljék - tette hozzá.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja.