A közvélemény-kutatások mai eredményeinek tükrében az ellenzéki erők aligha győzhetik le Orbánékat a következő parlamenti választásokon, ugyanakkor a 2014 novembere és 2016 júniusa közti időközi voksolások világossá tették, hogy a kutatók túlmérik a Fideszt – írja csütörtökön megjelent számában a Heti Válasz.

A kormánykritikus szavazók az időközi választásokon (különösen az ózdi és a salgótarjáni polgármesterségért vívott harcban) bizonyították, hogy hajlamosak választói nagykoalícióba tömörülni – „csak Orbánt ne" alapon –, és így az MSZP-sek a Jobbik, a Jobbik szavazói pedig a szocialista jelölt neve mellé tenni az ikszet, ha így esély van kigolyózni a kormánypárti indulót.

A lap által megkérdezett ellenzéki stratéga szerint arra azonban nincs esély, hogy az ellenzéki pártok elitje egyeztetésekbe kezdjen a jelöltállításról és az sem reális, hogy mind a 106 egyéni választókörzetben előválasztások legyenek, így maximum annyi történhet 2018-ban, hogy a jobbközép elveszti abszolút többségét a parlamentben.

A Heti Válasz értesülései szerint erre a Fidesz fő döntéshozói is készülnek. A B-terv Varga Mihály vagy Lázár János, a kormány két új, kiemelt kabinetvezetőjének miniszterelnökségével számol, attól függően, hogy a Jobbikkal vagy az MSZP-vel kell-e kényszerkoalíciót kötni.

Előbbi esetében az EU-kritikus és halálbüntetés-párti Lázár léphet a nagyszínpadra, a (Gyurcsány mentes) MSZP pedig a technokrata, euroatlanti elkötelezettségű Vargával tudna kiegyezni. Akárhogy is, ha kényszerkoalíció lesz, egyik szóba jöhető partner sem fog megbékélni az A-tervvel, azaz Orbán Viktor miniszterelnökségével.

A lap forrásai szerint, bár Lázár radikális kiszólásai látszólag egy önálló, Orbán akaratától független stratégia részének látszanak, valójában minden az osztott szerepeknek megfelelően működik.