A tulajdon elleni szabálysértések számának növekedésével indokolta a szabálysértési törvény módosítását expozéjában a szaktárca államtitkára kedden a parlamentben. Avarkeszi Dezső elmondta: komoly problémát jelent, hogy a szabálysértések elkövetőinek jelentős része ismeretlen marad.

Kifejtette: a javaslat a tulajdon elleni szabálysértések felderítésének javítása érdekében módosításokat rögzít a hatásköri és illetékességi szabályok körében. Az előterjesztés ennek jegyében az elkövető lakóhelye helyett az elkövetés helyét teszi általános illetékességi szabállyá - mondta Avarkeszi Dezső. Az államtitkár közölte: a jelenlegi szabályozás az elkövető érdekeit szolgálja. Az eljárás lefolytatására az a hatóság lesz illetékes, amelynek a területén a szabálysértést elkövették.

A javaslat célja a sértetti érdekek hatékonyabb érvényesítése és a sértettnek okozott kár megtérítésének lehetővé tétele is. Ha az elkövető a kárt megtéríti, a kiszabható büntetés tételének a felső határa a felére csökken. Ez arra ösztönzi az elkövetőt, hogy minél előbb térítse meg a kárt. A javaslat garanciális okokból kizárólag a határozat meghozataláig ad erre lehetőséget - jegyezte meg Avarkeszi Dezső.

A javaslat mindezek mellett a pénzbírság kiszabásának a leghatékonyabb módját is rögzíti: az önkéntes megfizetés elmulasztása esetén az általános végrehajtás hatékonyabbá tétele érdekében a közvetlen letiltás helyett az adók módjára történő végrehajtást rendeli el a szöveg.

A tervezet ismét bevezeti az "értékegybefoglalás" szabályát, amely szerint ha a cselekmények elkövetése között nem telt el egy év, össze kell adni az egyes elkövetési értékeket, ha a cselekményeket együttesen bírálják el. Ha ez az összeg a 20 ezer forintot meghaladja, a cselekmény bűncselekménynek minősül.