Üllői út-program hivatali víziók helyett
Elodázhatatlanná vált az Üllői út nagyszabású, összehangolt fejlesztése: a javarészt a XVIII. kerületben húzódó főút egyben a főváros kapuja is, miközben Budapest be- és kivezető forgalmának nagy része bonyolódik rajta. Csakhogy az átutazók jóformán kizárólag olyan városképpel találkoznak a XVIII. kerületben, mely nem kellemes látvány, inkább idéz egy szebb napokat látott ’30-as évekbeli kisvárost, mint egy fővárosi kerületet. Pestszentimre-Pestszentlőrinc régi álma valósulhat meg annak a közös fellépésnek köszönhetően, amelyben végre a főváros is aktív szerepet vállalat.
Ezzel kapcsolatos ígéretét lapunknak újólag is megerősítette Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes. Mint mondta, ha az érdekeltek egyetértésével megszületik egy közös Üllői út-program, a kezdeményezők számíthatnak Budapest együttműködésére is, hiszen a főváros egyik legforgalmasabb, 15 kilométer hosszúságú útvonalának megújítása összvárosi érdek. A fejlesztéshez ugyanakkor nélkülözhetetlen az érintett, a sugárút mentén fekvő önkormányzatok összefogása, valamint a rehabilitációban közreműködő szakmai és lakossági szervezetek partnersége.
A főváros nem a „hivatali víziókat” helyezi előtérbe, hanem a helyi kezdeményezések alapján kialakuló, konszenzusos megújítási javaslatot támogatja, amihez természetesen - elsősorban a szabályozási tervek szintjén - a szakmai segítségét is biztosítja. Ebben a munkában közreműködik a számos budapesti közterületi-közösségi megújítást sikerrel lebonyolító Studio Metropolitana Nonprofit Kft., a főváros urbanisztikai társasága, valamint a cég szakmai partnere, a REevolutio Consulting nevű településfejlesztési ügynökség.
Az együttműködésre vonatkozó terveket egyébként a fejlesztés szorgalmazásban élenjáró XVIII. kerület és a főváros, valamint ez utóbbi és a kerületi vezetők között aláírt szándéknyilatkozat szentesíti. A helyi polgármesterek üdvözölték a kezdeményezést, jelezve: csatlakoznak a közös munkához. Az Üllői út méltatlan jelenét megváltoztató szakmai munka első lépéseként a REevolutio Consulting csaknem egy évvel ezelőtt tartotta első konferenciáját, az azóta eltelt időszakban sikerült létrehozni azt az egységes politikai és szakmai akaratot, amely alapján az Üllői út revitalizációjában elindulhatott az operatív lépésekből álló előkészítő munka, a projekt társadalmasítása.
Már konkrétumok is vannak: az ügynökség szakmai előtanulmányt készített az útszakasz egyik legjelentősebb csomópontjának, a Határ út környékének újragondolására. Budapest pedig jelenleg az építészeti ötletpályázat kiírását készíti elő a Ferencváros, Kőbánya és Kispest metszésében fekvő területre.
A Reevolitio és a XVIII. kerület a tavalyi konferencia folytatásaként idén januárban szervezett fórumot, elsőként a kerületi vállalkozóknak, szándékaik megismerésére. Ők több zöldre, élhető terekre, átgondoltabb közlekedési struktúrára vágynak. Szeretnék, ha a terület olyan arculatot, szolgáltatásokat nyújtana, amely odacsalogatná az embereket. Egyetértettek abban, hogy a kisebb üzletek a nagy bevásárlóközpontokkal szemben csak közösen és egyedi kezdeményezésekkel tudják felvenni a versenyt.
A közelmúltban újabb fordulójához érkezett a fórumsorozat. Ezúttal az építészszakma osztotta meg elképzeléseit egymással, valamint XVIII. kerület vezetőivel és szakembereivel. A megbeszélésen Mester László, Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármestere utalt arra, hogy az elmúlt években megbeszélések sorát folytatták azért, hogy az Üllői út helyzete napirendre kerüljön a fővárosi politikában, és létrejöjjön az érintett kerületek összefogása. Az Üllői út ugyanis 15 kilométer hosszan szeli keresztül Budapestet, mégis mind külalakjában, mind funkcióiban méltatlan szerepet tölt be a főváros életében.
A XVIII. kerület elsőként vállalta, hogy a kezdeményezés élére áll és helyi fórumokon indítja el párbeszédet, hiszen eljött az idő, hogy egy sikeres fejlesztési koncepció mentén mindenki számára élhetővé váljon ez a terület. Ehhez kapcsolódva Juhász Kálmán, a kerület főépítésze azt hangsúlyozta, fontos lenne újragondolni a merev szabályozási terveket. Érdemes például elgondolkodni a közvetlenül az Üllői út mentére és a mögötte húzódó területekre vonatkozó beépítési, magassági korlátok rugalmasabbá tételén.
A XVIII. kerületben élő vagy dolgozó építészek élhető csomópontokat, több „megállító” funkciót, logikusan tervezett, elviselhető mértékű forgalmat, a monotonitás csökkentését szeretnék elérni. A hosszú úton szükség lenne tájékozódási pontok, új csomópontok létrehozására, az épületek minőségállományának növelésére, egyes esetekben az épített örökség védelmére. Utalva a mai állapotok tarthatatlanságára azt is elmondták, napi ügyeik intézése során kerülik az Üllői utat, az átláthatatlan közlekedési struktúra, az esztétikailag méltatlan külső megjelenés miatt. Problémát jelent, hogy az Üllői út túlságosan lineáris, hiányoznak a közterekre épülő szolgáltatások, a kereskedelmi szempontból is vonzó funkciók, az építészetileg is érdekes jellegpontok - minden olyan elem, amely élhetőbbé tehetné ezt az utat.
A vállalkozókhoz hasonlóan az építészeti szakemberek is a közlekedési problémákat tartják elsődlegesnek. Mivel az út egyik oldala nehezen elérhető, szükség lenne az itt elhaladó villamosvonal újragondolására, esetleg trolival, vagy más módon való helyettesítésére. A forgalom lassítása, racionalizálása is létfontosságú, azonban nem szabad figyelmen hagyni azok érdekeit sem, akik a területen naponta utaznak át. A foghíjas telkeken fontos az új épületek kialakítása, hiszen a lakófunkció elvesztésével kihalttá válna az útszakasz.
A Studio Metropolitana - a fővárosi Tematikus utcák program ötletgazdája - képviseletében Együd Réka tanácsadó a műhely szakmai tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel a Rákóczi úton zajló közösségi fejlesztés bemutatásán keresztül. A program arra keres megoldást, hogy egyes, jelenleg méltatlan állapotban lévő közterületek rehabilitációja során hogyan lehet újragondolni, élhetővé tenni a tereket.
Pestszentlőrinc a maga útját is járja
A XVIII. kerület középtávú tervet dolgozott ki az Üllői úti városrehabilitációjára. Elsősorban azokon az útszakaszokon érezhető változás, ahol az ingatlan önkormányzati tulajdonban van és még egy-két szomszédos ingatlan megvásárlásával egy-egy épülettömb rehabilitációja valósítható meg. Az épületek csak kisebb ütemben, szakaszonként építhetők újjá, hiszen a fővárosi városrehabilitációs források a külső kerületek számára nem elérhetőek. Így tehát az önkormányzat 1997-től önerőből és vállalkozói tőke bevonásával vásárolja meg és bontja le a lepusztult ingatlanokat, és épülnek a helyükön a városképbe illeszkedő modern lakások és üzlethelyiségek.
Első lépcsőben öt évvel ezelőtt az Üllői út–Margó Tivadar utca kereszteződése újult meg az egykori Fórum mozi átépítésével, ezt követte az Endrődi utca sarkán létrejött épületegyüttes. Az összesen 440 millió forintos beruházáshoz az önkormányzat még a Széchényi-tervből nyert 88 millió forint támogatást 126 millió forint saját résszel egészítette ki. A közelmúltban elkészült Aranykalász épület a ’60-’70-es években közkedvelt Aranykalász étterem és „diáktanya” helyén épült.
A városrehabilitáció harmadik ütemében a vagyonkezelő és az önkormányzat közös beruházásában az Üllői út 323-325-327. szám alatti összesen 3543 négyzetméteres ingatlanon épülnek majd társasházak. Negyedik ütemben pedig az Üllői út 355-361. szám alatti tömb rehabilitációjára kerül a sor. Mindkét épülettömb hamarosan megkapja a tervengedélyeket.
