Nemrég Magyarországra még az egyik legsikeresebb új demokráciaként tekintettek. A demokratikus normáknak ilyen mértékű és gyorsaságú leromlására, mint ami bekövetkezett, csak kevesen számítottak – állítja Bjørn Engesland, a Norvég Helsinki Bizottság főtitkára.

A jelentés többek között az alábbi problémákra hívja fel a figyelmet: a hatalmi ágak egyensúlyát gyengítő, sietve elfogadott Alaptörvény; a sajtó szabadságát korlátozó új törvények; a kormányzó pártnak kedvező új választási jogszabályok; a kormány mulasztása abban, hogy a romák elleni gyűlöletbeszéddel szemben nem foglal egyértelműen állást.

A kormánypártok szerint a kommunizmusból a demokráciába történő átmenet még nem zárult le, így a régi struktúrák végleges eltörlésére van szükség. Ha azonban tényleg ez lenne a hatalom célja, olyan valóban fontos lépésekre kellene sort keríteni, amelyek a hatalommegosztást és a bíróságok függetlenségét, továbbá a sajtószabadságot és pluralizmust erősítik – írja a jelentés. Az Orbán-kormány mindennek azonban éppen az ellenkezőjét teszi.

Kétségtelen, hogy a kormánynak a 2010-es hatalomra kerülésekor olyan komoly kihívásokkal kellett szembenéznie, mint a súlyos államadósság, a stagnáló gazdaság és a korrupció. Az is ront a helyzeten, hogy a szélsőségesen nacionalista Jobbiknak jelentős támogatottsága van. A dokumentum szerint viszont a Fidesz intézkedései az országot megosztják, a demokráciát pedig veszélyeztetik.

A jelentés számos javaslatot fogalmaz meg a magyar kormánynak, az Európai Uniónak és az Európa Tanácsnak. Fontos kiemelni, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjaként és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásain keresztül Oslo képes a magyar kormányra nyomást gyakorolni.

A jelentés azt javasolja a hatóságoknak, hogy a demokráciába vetett bizalom helyreállítása érdekében széles társadalmi egyeztetéssel hozzanak létre egy nemzeti demokráciabizottságot, amelynek tagjai lehetnének a különféle magyarországi intézmények és a civil társadalom képviselői. A testület feladata az volna, hogy javaslatot tegyen a demokrácia megerősítésére és a konszenzusépítésre mások mellett az átláthatóbb pártfinanszírozás és a politikai korrupcióellenes folyamatok biztosítása révén.

A Norvég Helsinki Bizottság 1977-ben alakult, az emberi jogok tiszteletben tartásáért küzdő nem-kormányzati szervezet. Céljait emberi jogi monitorozással, jelentések készítésével, képzéssel és a demokrácia támogatásával valósítja meg. Tevékenysége főként Európára, Közép-Ázsiára és Észak-Amerikára terjed ki, és az utóbbi években vizsgálatai középpontjában a volt Szovjetunió és a Nyugat-Balkán országai állnak.