Választójogról vitatkoznak az Országgyűlésben

A választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításának általános vitája zajlott csütörtökön az Országgyűlésben. A Fidesz és a Jobbik technikai jellegűnek ítélte a módosításokat, míg az MSZP a választási rendszer egészét érintő kritikáit fogalmazta meg.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) jelezte, hogy az egyes nyilvántartások között nem kielégítő a kommunikáció, illetve a gondokoltak nyilvántartásában hiányosságok vannak. Emlékeztetett arra, hogy a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartása egyrészt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által vezetett gondnokoltak nyilvántartásából, másrészt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) által kezelt bűnügyi nyilvántartásból építkezik.

Megjegyezte, hogy a tárca egyeztetett a pártokkal, az OBH-val, az NVI-vel és a KEKKH-val is. Völner Pál ismertetése szerint a módosítással lehetővé válik, hogy az OBH kezelje a személyi azonosítót a gondnokoltak nyilvántartásának és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának vezetéséhez szükséges feladatai ellátásakor, továbbá az azonosítót felhasználja a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba való adatfrissítésre. Jelezte, a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásának frissítése érdekében az NVI nem közvetlen hozzáféréssel, hanem automatikus adattovábbítás útján kapja meg a bűnügyi nyilvántartásból a szükséges adatokat.

Az államtitkár fontos szabálynak nevezte, hogy a bűnügyi nyilvántartásból az érintett személyi adatai mellett csak a választójog fenn nem állására vonatkozó adat adható át a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása számára. Közölte, a javaslat megszünteti a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) választott és megbízott tagjai közötti megkülönböztetést a tiszteletdíj tekintetében.

A Fidesz szerint a javaslat alkalmazhatóbbá teszi a nyilvántartásokat. Répássy Róbert (Fidesz) technikaiként értékelte a törvénymódosítást, amely szerinte alkalmazhatóbbá teszi a nyilvántartásokat. Emlékeztetett arra, hogy az új alaptörvény és az új polgári törvénykönyv alapvetően megváltoztatta a választójogból való kizárás szabályait, a korábbi automatikus kizárás helyett a bíróságnak kell erről döntenie mind a gondnokoltak, mind az elítéltek esetében.

A szocialisták szerint ki kell javítani a választási törvény alapvető hibáit. Gúr Nándor (MSZP) szerint a javaslat alapvetően technikai kérdést érint, azt azonban nem támogatják, mert a kormány nem veszi a fáradságot arra, hogy a választási törvény alapvető hibáit kijavítsa. Szóvá tette azt is, hogy ezen hibás nyilvántartások alapján bonyolítottak le három országos választást. Kifogásolta a 17. paragrafust, amely értelmezése szerint legitimálja a "holt lelkek" szavazáson való részvételét. Erre példaként azt hozta fel, hogy az erdélyi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár haláláról senki sem értesíti a nyilvántartást. Kijelentette, az MSZP a választási eljárási törvény számos rendelkezését kifogásolja, így nem támogathatja 2-3 kiragadott rendelkezés foltozgatását.

Pártja törvénymódosítási igényeit az alábbiakban fogalmazta meg: a visszaélések lehetőségét kiküszöbölő garanciák megteremtése a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező határon túli magyarok választójogának gyakorlása során; a magyarországi lakóhellyel rendelkező, a választás napján külföldön tartózkodó állampolgárok választójogát biztosító szabályozás kialakítása a határon túli magyarokkal azonos módon. Szorgalmazta a többes ajánlás rendszerének átgondolását, a "bizniszpártokra" vonatkozó szabályok áttekintését, a választókerületek határainak meghatározására vonatkozó szabályok átalakítását a politikai manipuláció kizárása érdekében; a győztest kompenzáló, a töredékszavazatokra vonatkozó szabályozás újragondolását. Elmondta, ki kell alakítani a civil szervezetek választáson való részvételére vonatkozó szabályokat, illetve a politikai hirdetésekre vonatkozó szabályok át kell tekinteni, és felül kell vizsgálni a teljes népszavazási szabályrendszert.

A Jobbik szerint a javaslatban nincs kivetnivaló. Staudt Gábor (Jobbik) is technikaiként értékelte a módosítást. A javaslatban jelenleg nem látnak kivetnivalót és támogatják - mondta. Az MSZP-s felszólalóhoz hasonlóan jelezte, hogy a szaktárca észrevételeik miatt kivette a törvényből a népszavazásra vonatkozó paragrafusokat. Hozzátette: a választási törvény hibáit is ki kell javítani, de nem ennél a napirendnél kell arról tárgyalni.

Élénk vita alakult ki a szocialisták választási rendszert érintő kritikái miatt a képviselők között. Turi-Kovács Béla (Fidesz) úgy látta, nyilván nem hibátlan a választási törvény, de ez egy kifejezetten technikai jellegű módosítás.

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, lenne mit változtatni a törvényen, mert a mostani rendszer mintegy hat mandátumot adott a győztesnek. A kormánypártok olyan választási rendszert csináltak, ami maguknak kedvez - hangoztatta, hozzátéve, hogy az MSZP-nek a 2010-es választási rendszer lenne jó korrekciókkal.

Vas Imre (Fidesz) szerint ha 2014-ben nincs győzteskompenzáció - amivel 2 mandátumot kaptak - akkor a Fidesz-KDNP-nek 5-tel több mandátuma lett volna országos listáról.

Répássy Róbert szerint a szocialisták a választási szabályok változásával akarják magyarázni, hogy kétszer egymás után alulmaradtak a választásokon, pedig azért veszítettek, mert a polgárok nem támogatták politikájukat. Miután az elnöklő Hiller Iitván a vitát lezárta, Völner Pál jelezte, a jövő héten még lesz egyeztetés a törvényről

Blogok
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.