Az alaptörvény szerint „a választójog, illetve annak teljessége lakóhelyhez, a választhatóság pedig sarkalatos törvényben meghatározott egyéb feltételhez köthető” Ebből pedig szerinte egyértelműen következik, hogy a választáson való részvételnek nem tehetik törvényi feltételévé a regisztrációt – érvel Kurunczi Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori iskolájának hallgatója.

A parlament nyilván azért tartotta szükségesnek, hogy a feliratkozást alkotmányos rangra emelje, csakhogy a regisztráció részletszabályai nem az alaptörvénybe, hanem annak átmeneti rendelkezései közé kerültek. Kurunczi viszont úgy látja, hogy az átmeneti rendelkezések jogforrási szempontból nem tehetők egyenlővé az alaptörvénnyel, így „az abban foglalt nem átmeneti rendelkezések sem lehetnek alapjai egyetlen jogszabály megalkotásának sem”, különösen akkor nem, ha az a jogszabály az alaptörvénnyel ellentmondásba kerülne.

Itt pedig szerinte erről van szó, hiszen azzal, hogy a választójog gyakorlását kérelemre történő nyilvántartásba vételhez kötik, egy alkotmányos alapjogot korlátoznak. Az alaptörvény erre kivételesen lehetőséget teremt, csakhogy a választójogot nyilvánvalóan csorbító regisztráció intézménye csupán az átmeneti rendelkezések között szerepel.

Vagyis: az új alkotmány és elvileg az annak hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket rögzítő, alkotmányos rangra emelt törvény között ellentmondás van. Ebben az esetben Kurunczi szerint „feltehető a kérdés, hogy itt nem élvez-e elsőbbséget az alaptörvényi rendelkezés”.

Ezt a problémát egyébként az Alkotmánybíróság (Ab) már a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása ügyében hozott határozatában is feszegetette, mert az átmeneti rendelkezéseknek a nyugdíjra vonatkozó szabályai szembementek az alaptörvénnyel. Az átmeneti rendelkezésekhez akkor ugyan nem nyúltak, de bírósági törvény egyes pontjait megsemmisítették.

Kurunczi most ennél továbbmenne, mert a feliratkozás szerinte egyértelműen alaptörvény-ellenes, és ezért az alkotmánybírák a vitatott szabályokat akár hatályon kívül helyezhetnék. A szavazáson való részvétel jogát ugyanis kizárólag az alaptörvény választójogi klauzulája korlátozhatná – ezt az Ab a választás idején külföldön tartózkodó személyek választójogának megvonása kapcsán már 1994-ben kimondta.

A doktorandusz álláspontja: az átmeneti rendelkezések kapcsán ugyanez a helyzet, mert a regisztrációt nem az alaptörvény választási klauzulája tartalmazza, ez a megoldás tehát alkotmányellenes. Az erről szóló döntést Kurunczi szerint nagyban megkönnyítené, ha a bírák előbb határoznának az átmeneti rendelkezések bizonytalan jogi státusa miatt beadott ombudsmani indítványról, mint a köztársasági elnöknek a választási eljárási törvény előzetes normakontrolljára irányuló beadványáról. Erre persze kicsi az esély, mert az államfő kezdeményezéséről – amelynek elbírálására mindössze harminc nap áll rendelkezésre – január első hetében dönteni kell.

Hosszasan fejtegeti Kurunczi azt is, hogy egyáltalán szükség van-e Magyarországon a választási regisztráció bevezetésére. A választási eljárásról szóló törvény indokolása szerint annak legfontosabb oka az, hogy a választók szabadon dönthessék el, szerepelni akarnak-e a névjegyzékben, és azt ne döntse el helyettük az állam.

A doktorandusz szerint kérdéses azonban, hogy e tekintetben szükség van-e a döntési szabadságra, hiszen az automatikus névjegyzékbe vételnek – a rendszer 1990 óta így működik – nincs semmilyen jogkövetkezménye. S fontosabb-e ez a döntési szabadság – tette hozzá –, mint az, hogy bárki bármikor elhatározhassa: akar-e választani?

„A nemzetközi gyakorlatot megvizsgálva, nem lehet azt állítani, hogy az előzetes regisztráció gondolata már önmagában alapjogsértő, azt azonban igen, hogy a bevezetése olyan országban indokolt, ahol más módon az állam nem tud névjegyzéket összeállítani” – emelte ki dolgozatában Kurunczi. Nálunk viszont a magyarországi lakóhellyel rendelkezők esetében szerinte biztosan nincs megfelelő indok a feliratkozás bevezetésére, hiszen viszonylag pontos népesség-nyilvántartás működik.

Az új rendszer bevezetése ellen szól az is – állítja –, hogy a regisztráció a lakosság egyes rétegeire indokolatlan terhet ró például azért, mert a választói névjegyzékébe történő felvételt a lakóhely szerinti jegyzőnél személyesen, illetve a kormányzati ügyfélkapun keresztül lehet kezdeményezni. Aki például tartósan állandó lakásától távol dolgozik, illetve nem rendelkezik elektronikus hozzáféréssel az ügyfélkapuhoz, annak a doktorandusz szerint ez a megoldás kifejezetten hátrányos.

Kurunczi emlékeztetett az AB egy 2005-ös határozatára, amely szerint a választói egyenlőségnek nemcsak a választás napján kell megvalósulnia, hanem az egész választási eljárásban is. Ha viszont a regisztráció időben korlátozott – a feliratkozás határideje a szavazás előtt tizenöt nappal lezárul, és jogorvoslatra akkor sincs lehetőség, ha valaki önhibáján kívül nem tudott ennek a feltételnek eleget tenni –, illetve annak módja miatt adminisztratív terheket ró az állam a választópolgárokra, akik között akadnak olyanok, akik számára ez a kötelezettség nem vagy csak igen nehezen megvalósítható, sérül a választójog egyenlősége – érvel a doktorandusz.

„Másképpen megfogalmazva: a választójog kiterjed a választópolgár azon jogosultságára is, hogy szabadon, időbeli és egyéb – például adminisztratív – korlátozások nélkül döntsön arról, hogy élni kíván-e ezzel a jogával vagy sem. Ezek alapján is megállapítható, hogy az alapjog korlátozásának alkotmányjogilag értékelhető legitim célja az előzetes regisztráció kapcsán nincsen. Önmagában ugyanis az a törekvés, hogy csak a biztos pártválasztók döntsék el a választást, nem tekinthető alkotmányjogilag értékelhetőnek” – hangsúlyozza Kurunczi.