Választási csalásra készül a Fidesz?
A választási eljárási törvény – ami csak azért nem lépett hatályba, mert azt az államfő nem írt alá, hanem előzetes normakontrollra megküldte az Alkotmánybíróságnak – a választói névjegyzékbe kerülő határon túli magyarok kapcsán nem tartalmaz semmiféle adatszolgáltatási kötelezettséget. Arról tehát, hogy a Fidesz által bevezetett kedvezményes honosítási eljárásban mennyien szereztek állampolgárságot, s ezzel választójogot, nem kell tájékoztatást adni.
A napokban ráadásul a parlament már tárgyalt is a fideszes Potápi Árpád javaslatáról, amely szerint úgy módosítanák a magyar állampolgárságról szóló törvényt, hogy – nemzetbiztonsági érdekből vagy a külügyi kapcsolatok védelme érdekében – az állampolgársági kérelmet beadók állampolgárság szerinti megoszlására és a benyújtás földrajzi helyére vonatkozó adat megismerése vonatkozó igény teljesítése megtagadható.
Potápi közbelép
Könnyen lehet, hogy Potápi előterjesztése reakció a Ténytár internetes portálnak az Atlatszo.hu közérdekű adatok igénylésére létrehozott felületén március 7-én megfogalmazott kérdésére. Akkor azt szerették volna ugyanis a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától megtudni, hogy „hányan és hol adtak be egyszerűsített honosítási kérelmet, illetve ebből hányan és hol kapták meg a magyar állampolgárságot a 2010-2011-2012-es évben”.
A válasz ezúttal szokatlan gyorsasággal – nagyjából másfél héttel később – megérkezett a kormányhatározattal adatkezelőként kijelölt Miniszterelnökségtől. Ám onnan csak annyit közöltek, hogy miután a kért adatok köre a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, azokra az információszabadságról szóló törvény közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
Szövegértésből egyes, hiszen a Ténytár nem neveket és címeket, hanem olyan statisztikai adatokat kért, amelyekkel nap mint nap találkozunk. Ilyen például egy-egy magyar település népessége, a lakosság nem és életkor szerinti összetétele. Ezeket az információkat is a népesség-nyilvántartásból lehet kinyerni, mégis közzéteszik azokat. Mi több, egészen érzékeny adatokkal is lehet találkozni: az egyes egyházakhoz, a magukat nemzeti kisebbséghez tartozónak vallók vagy a fogyatékkal élők száma, de egyes társadalmi csoportok átlagjövedelme sem államtitok.
A Ténytár ezért nem is adta fel, és az egyszerűsített eljárásban honosítottak összetételére vonatkozó kérdést szerdán – ugyancsak az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva – feltették a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak is. Az Országos Választási Irodától pedig az kérik, adják meg „az eddigi választásokon szavazó határon túli állampolgárok számát, illetve hogy a legutóbbi választások óta hány új határon túli választópolgár keletkezett”.
Ez utóbbi kérdés valószínűleg felesleges kitérő, mert eddig kizárólag azok a magyar állampolgárok szavazhattak külföldön, akik magyarországi lakóhellyel rendelkeztek. A választási iroda arról pedig bizonyosan nem tudhat, hogy a könnyített honosítási eljárás során hány potenciális szavazó „keletkezett”, mert nekik majd később regisztrálniuk kell, ha szavazni akarnak. Az viszont kétségkívül közérdekű adatnak tekinthető, hogy mennyien lehetnek azok, akik nem itt élnek, ám ennek ellenére potenciális választóként befolyásolhatják egy parlamenti választás eredményét.
De visszatérve a fideszes Potápi indítványára: a politikus a javaslatával március 12-én állt elő, így alaposan vélelmezhető, hogy az a Ténytár öt nappal korábban feltett, a kormány számára valamilyen okból kínos kérdésére volt válasz. Ha pedig a kabinet kicsit húzza az időt, a parlament sietve el is fogadja a honatya javaslatát – amelynek csak a részletes vitája van hátra –, és akkor már a hatályos törvényre hivatkozással tagadhatják meg az adatszolgáltatást.
A PM szerint sumákol a Fidesz
A Fidesz „sumákol” az állampolgársági adatokkal – hívta fel a figyelmet a törvényjavaslat kapcsán a Párbeszéd Magyarországért (PM). Az LMP-ből kivált szervezet országgyűlési képviselője, Dorosz Dávid keddi sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, ha 2014-ben egy olyan csoport is szavazhat, amelynek a nagyságáról vagy eloszlásáról semmit sem lehet tudni, az kételyeket támaszthat a választás végkimenetelével kapcsolatban.
A személyiségi jogokat tiszteletben kell tartani, de a PM szerint az nyilvános adatnak számít, hogy mely országokból mennyien kérték és hányan kapták meg a magyar állampolgárságot – érveltek. Ugyanakkor elismerték: a határon túli magyaroknak a lehető legnagyobb védelmet kell kapniuk azért, hogy ne érhesse őket hátrány az állampolgárság felvétele miatt.
Dorosz jelezte ugyanakkor: ha a határon túliak levélben voksolhatnak, azzal lényegében elérhetővé teszik a választói névjegyzéket a saját országuk számára. Ennek részleteit nem fejthette ki, de nyilván arra gondolt, hogy a titkosszolgálatok a postai küldeményeket könnyen ellenőrizhetik.
A határon túli magyar állampolgárok egyébként csak az országos pártlistára voksolhatnak majd, ami azt jelenti, hogy az összesen 199 parlamenti mandátumból csak 93 elosztásába szólhatnak bele. Ha elég sokan voksolnak, akkor is csak legfeljebb néhány képviselői hely sorsát befolyásolhatják, de ez szoros küzdelem esetén a kormányalakítást meghatározó tényező lehet.
A voksok mögött valóban létező állampolgárok állnak?
Szerdán a Political Capital is megszólalt az ügyben. A szervezet választási szakértője a Valasztasirendszer.hu honlapon közzétett írásában leszögezte, hogy titkos névjegyzék mellett nincs tiszta választás. László Róbert ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a választási eljárási törvény módosításáról az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a tervezett napirend szerint csütörtökön tárgyal.
A részletek egyelőre nem ismertek, de a szakértő vélelmezi, hogy most beterjesztik az Alkotmánybíróság által részlegesen alaptörvény-ellenesnek minősített jogszabály módosításának korrekciójára irányuló indítványokat, különben a szakbizottságnak nem lenne miről vitatkoznia.
László Róbert a névjegyzékkel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy azt eddig nyilvánosságra kellett hozni. Most azonban a helyzetet bonyolítja, hogy az eddig megszokotthoz képest több névjegyzék is lesz.
Az előzetes regisztráció ötletének elvetése után – amit az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősített, és a döntést a Fidesz is elfogadta – valamennyi magyarországi lakcímmel és választójoggal rendelkező magyar állampolgárt az eddig megszokott gyakorlatnak megfelelően automatikusan névjegyzékbe veszik. S bár a jogszabályban – a korábbi rendelkezésekkel szemben – nem szerepel a névjegyzék közszemlére tétele, a választás tisztaságához feltétlenül szükséges választókerületi és szavazóköri statisztikai adatok nyilvánossága biztosítottnak tűnik.
A külhoni magyar állampolgárok tekintetében viszont egyelőre nem ír elő a „félkész”, a házelnök által sem szentesített választási eljárási törvény adatközlési kötelezettséget. Amennyiben ez nem változik, az azt jelenti, hogy nem lesz információnk arról, hányan kérték felvételüket a levélben szavazók névjegyzékére. Ebben az esetben elképzelhető, hogy a külhoni voksok vonatkozásában az egyetlen nyilvános mozzanat a szavazatok megszámlálása lesz – hívja fel a figyelmet László Róbert.
A törvény lehetővé teszi, hogy az összegyűjtött levélszavazatok megszámlálásánál ne csak a választási iroda munkatársai legyenek jelen, hanem „a Nemzeti Választási Bizottság, (…) a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő” is. Arra viszont a szakértő szerint senkinek sem lehet rálátása, hogy az urnákban összegyűjtött voksok mögött valóban létező választópolgárok állnak-e.
Ha a feliratkozási időszak során nem lesznek naponta frissülő, a nyilvánosság számára ellenőrizhető statisztikai adatok arról, hogy mely országokból pontosan hányan vetették fel magukat a levélben szavazók listájára – hangoztatja László Róbert –, akkor okkal merül fel a névjegyzékekkel való visszaélés, végső soron a választási csalás gyanúja.
