Az már eldőlt, hogy az MSZP és az E14-PM koordináltan indítja jelöltjeit a 106 egyéni kerületben, ugyanakkor önálló listát állítanak, megteremtve annak lehetőségét, hogy a választók eldönthessék, listán melyik politikai erőt támogatják. Az egyéni kerületekben tehát csak egy győzelemre esélyes ellenzéki jelölt áll, azt viszont mindenki eldöntheti, hogy listán melyik pártot támogatja.

Abban is megállapodtak, hogy további pártok csak az MSZP kontójára szállhatnak be: az E14-PM-nek jutott 31 egyéni kerületből másnak egyet sem adnak át, de az MSZP a maga 75 körzetén és listás helyein még osztozhat a Gyurcsány-féle DK-val vagy akár a Fodor Gábor vezette Liberálisokkal és a Szociáldemokraták Pártjával.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője ezt a helyzetet értékeli legfrissebb elemzésében. A forgatókönyvek a DK szerepére vonatkoznak, de a további formációknak sem tágabb a mozgástere – jelzi.

Önállóan indul a DK

Amennyiben a DK azt a lehetőséget választja, hogy – a többi ellenzéki párttól, illetve azok együttműködésétől függetlenül – teljesen önálló politikai erőként méreti meg magát, a saját országos lista állításhoz legalább 27 egyéni jelöltre volna szüksége, de akár 106-ot is elindíthat.

Ebben az esetben, feltéve, hogy sikerül megugrania az ötszázalékos parlamenti küszöböt, az egyéni jelöltekre leadott töredék- és a listás szavazatok is hasznosulnak. Könnyen előfordulhat ugyanakkor – figyelmeztet a szakértő –, hogy számos kerületben a DK jelöltjeire leadott szavazatok hiányoznak majd az MSZP vagy az E14-PM egyéni jelöltjének győzelméhez. Ekkor egyébként a parlamentbe jutott DK-képviselők önálló frakciót alakíthatnának.

Ha viszont a DK támogatottsága öt százalék alatt marad, az egyéni jelöltekre leadott és a listás szavazatok is elvesznek. Amúgy László Róbert szerint ekkor is megeshet, hogy a DK jelöltjeire leadott szavazatok hiányoznak az MSZP-s vagy az E14-PM-es aspiráns győzelméhez.

Ez a forgatókönyv túlságosan kockázatos mind a DK, mind a teljes ellenzék számára – bár a múlt heti megállapodás után még Gyurcsány Ferenc is kilátásba helyezte azt a lehetőséget. A Fidesztől balra álló, szétaprózott politikai erők azonban csak akkor tudják felvenni a versenyt a kormánypárttal, ha az egyéni kerületekben egyetlen esélyes jelölt áll csak a jobboldallal és a Jobbikkal szemben. Ezt az LMP várható önálló indulása és komolytalan jelöltek tucatjai nehezítik majd – jelzi a szakértő.

Úgy látja, ha a DK is saját jelölteket állít, az számos kerületben a Fidesz javára döntheti el az egyéni mandátum sorsát. Mégsem zárható ki, hogy a felek végül nem állapodnak meg, és a DK valóban önállóan száll ringbe. Ebben az esetben az ellenzék akkor jár viszonylag jól – állítja László Róbert –, ha a párt átlépi az ötszázalékos küszöböt (egy erős DK ugyanakkor jóval több kerületben szívhat el akár egyéni mandátumot érő szavazatokat az ellenzéki jelöltek elől), de még jobban akkor, ha teljesen elbukik, és alig pár ezren szavaznak rá. E két szélsőség (0,1-4,99 százalék) között teljesítő DK az ellenzék számára komoly károkat okozhat.

Sajátos előnye is lehet azonban a Gyurcsány-párt önálló indulásának: a kampány során világossá lehetne tenni, hogy a volt miniszterelnök nem része az ellenzéki együttműködésnek, a DK-t elutasító választók tehát könnyebben aktivizálhatók. A Medián augusztusi adatai szerint ugyanis azoknak a 41 százaléka, aki nem választottak pártot, nem szavazna a DK-ra, míg az E14-PM szavazóinak csak 24, az MSZP szavazóinak pedig 21 százaléka utasítja el Gyurcsány Ferenc pártját. Az Ipsos még áprilisban próbálta feltérképezni a titkolózók és a bizonytalanok pártállását: mindkét körben csupán kilenc százalék tartotta elképzelhetőnek, hogy a DK-ra szavaz.

A DK bekapcsolódik a koordinált jelöltállításba

Az MSZP 75 egyéni kerületéből néhányban DK-s politikus indulhatna, de hivatalosan kizárólag az MSZP jelöltjeként. Ugyanígy, a tárgyalások függvényében az MSZP országos listáján is helyet kaphatnának.

Ebben az esetben az egyéni kerületekben képződött töredékszavazatok az MSZP-nél hasznosulnak, de nem kizárt, hogy ez éppen egy DK-s politikusnak fialna mandátumot az országos listán. E forgatókönyv szerint a DK bizonyosan parlamenti képviselethez jutna, de önálló frakciót nem alakíthatna.

Választásmatematikai szempontból az ellenzék számára ez az egyik legkifizetődőbb verzió, hátránya ugyanabból az elutasítottságból fakad: ha Gyurcsány Ferenc is aktív részese az ellenzéki együttműködésnek, az számos kormányt váltani kívánó választót tarthat távol az urnáktól.

Az MSZP 75 egyéni kerületéből néhányban DK-s politikus indulhatna, de erre a hatályos szabályok szerint saját színeikben csak akkor lenne lehetőség, ha mind a 75-en MSZP-DK jelöltként szállnak ringbe, különben a töredékszavazatok DK-s jelöltekre leadott hányada elveszne. Emiatt az országos lista is MSZP-DK-ként jelenne meg, amelynek nem öt-, hanem tízszázalékos teljesítményre volna szüksége a parlamentbe jutáshoz.

Ekkor az egyéni kerületekben képződött töredékszavazatok az MSZP-DK-nál hasznosulnak. A DK ebben az esetben bizonyosan parlamenti képviselethez jutna, és önálló frakciót is alakíthatna.

A DK számára ez a verzió volna a legelőnyösebb, nem véletlen, hogy Gyurcsány Ferenc lényegében ezt javasolta az MSZP-nek. Egyáltalán nem biztos viszont, hogy a szocialisták egyenrangú partnerként kívánnak megjelenni a jóval kisebb támogatottságú DK-val, igaz, a Fidesz-KDNP jó példája akár erre is sarkallhatja őket.

A megegyezést László Róbert szerint inkább az nehezítheti, hogy az E14-PM javára már eleve 31 kerületről lemondtak, s most a DK van soron, és még mindig ott vannak a Liberálisok és a szociáldemokraták.

A DK megpróbálhatja elérni azt is, hogy az MSZP és az E14-PM koordinált indulásra vonatkozó megállapodását bővítsék ki, és egyenrangú harmadik félként csatlakozzanak hozzá. Ehhez az kellene, hogy a 106-ból legalább 27 egyéni kerületben a DK indíthasson egyéni jelöltet, különben nincs saját országos listája, és akkor a töredékszavazatok elvesznek. Praktikusan ez azt jelentené, hogy az MSZP-nek 54, az E14-PM-nek és a DK-nak 27-27 egyéni jelöltje lenne.

Ha a DK-nak sikerül megugrania az ötszázalékos küszöböt, az egyéni jelöltekre leadott töredék- és a listás szavazatok is hasznosulnak, sőt, akár egyéni mandátumokat is szerezhetnek. Ekkor parlamentbe jutott DK-képviselők önálló frakciót alakíthatnak.

Amennyiben a DK támogatottsága öt százalék alatt maradna, a listás és a vesztes egyéni jelöltjeikre leadott szavazataik is elvesznek. Az esetlegesen győztes egyéni jelöltek még így is szerezhetnének mandátumot, de kompenzációban pártjuk nem részesülne.

Ez jóval érzékenyebben érintené az MSZP-t és az E14-PM-et, mivel 27 egyéni kerületben egyáltalán nem képződne ellenzéki töredékszavazat (a veszteség az egyéni ágon elérheti a félmilliót is). Egyébként mivel az 54-27-27-es jelöltszámarány egyáltalán nem tükrözi a pártok közötti erőviszonyokat – véli a szakértő –, aligha kell komolyan számolni ezzel a forgatókönyvvel.

Közös jelöltek, közös lista

Már csak elvi lehetőség, de a DK megpróbálhatja elérni, hogy vizsgálják felül a Bajnai–Mesterházy-féle egyezséget, és közös jelöltekkel, közös listával induljanak 2014-ben. A keservesen tető alá hozott megállapodás nulláról való újraindítására azonban már sem idő, sem politikai szándék nincs – állítja László Róbert. Ráadásul, míg a koordinált indulás elképzelhető közös miniszterelnök-jelölt nélkül, a közös lista e nélkül nem menne. Márpedig a Bajnai és a Mesterházy közötti párharc újraindítása senkinek sem áll érdekében.

A DK nem indul a 2014-es választáson

A politika természetével volna összeegyeztethetetlen, hogy egy (minimális, de mérhető támogatottsággal rendelkező) párt egy „nemes cél” érdekében visszalépjen a választáson való megmérettetéstől – legalábbis így gondolja a szakértő. Ez akkor is igaz, ha a kormányt váltani szándékozó választók egy jelentős részét elriaszthatja Gyurcsány Ferenc reaktiválása, s a DK szavazóbázisa nagy valószínűséggel ebben az esetben sem maradna passzív, hanem átszavaznának az MSZP-re vagy az E14-PM-re. A volt miniszterelnök azonban, ha távozni kívánt volna a politikai életből, már korábban megtette volna.