Esélytelenek a civil jelöltek az önkormányzati választáson
A civil szerveződéseknek viszont önmagukban nem is érdemes próbálkozniuk, bár korábban még a parlamenti választásokon is előfordult, hogy társadalmi szervezetek jelöltjei országgyűlési képviselői mandátumhoz jutottak – emlékeztet Juhász. Mára szerinte az országos politikából ők kikoptak, és a helyhatósági választásokon is legfeljebb a kisebb városokban lehet befolyásuk az eredményre.
Budapesten és a nagyvárosokban viszont a pártoké a főszerep, bár azt az elemző sem vitatja, hogy racionális döntés lehet, ha a baloldalon egymással is versengő szerveződések közösen egy-egy civil jelölt mögé állnak. Úgy véli, amennyiben nem sikerül pártpolitikus személyében megegyezni, ez jó kompromisszum lehet.
Nagy valószínűséggel az ilyen jelöltre sem voksolnának azonban azok, akik az együttműködő pártokkal nem szimpatizálnak – hangsúlyozta Juhász Attila. Az embereket ugyanis szerinte változatlanul az egyes szervezetekkel kapcsolatos attitűdjeik, és nem az adott jelölt személyisége befolyásolná, hiszen a kampány a politikai mezőben folyik, ahol a civil is politikusként jelenik meg.
Nem biztos, hogy a népszerűség elég
Nem kizárt persze – tette hozzá –, hogy lehet találni olyan közismert és népszerű személyiséget, aki például a művészetek terén vagy a sportban nyújtott teljesítménye okán köztiszteletnek örvend. De ha meg is van a jó jelölt, Juhász szerint őt „fel kell építeni”, vagyis: világossá kell tenni, hogy alkalmas az adott poszt betöltésére, amihez viszont idő kell. Juhász Attila azt gondolja, önmagában az élet más területein szerzett érdemei miatt még nem lesz valakiből (fő)polgármester.
Aki az önkormányzati választáson civilként indul, csak még inkább zavart kelt – ez a véleménye Szoboszlai György politológusnak. Nem tartja elképzelhetetlennek, hogy lehet olyan történelmi helyzet, amikor a civileknek kell átvenniük a kezdeményezést, de nem ez a megoldás.
Amennyiben az emberek teljesen kiábrándultak a pártokból, s elemi erővel valami mást akarnak, a helyükre civilek léphetnek, most viszont Szoboszlai úgy látja, inkább csak tökéletes passzivitásról és közömbösségről van szó. Nincs jelen tehát a politikai szférának az az aktív elutasítottsága, amely cselekvésbe fordulhatna, ezért szerinte a társadalmi szerveződések sem mennének sokra a saját jelöltjeikkel.
Elvileg elképzelhető persze – árnyalta kissé az álláspontját –, hogy egy igen jó jelölttel a választási eredményen fordítani lehet, de a Fidesz rendkívül nagy támogatottsága miatt erre nem lát esélyt. Ami azonban Szoboszlai szerint változhat, mert Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének – itthon is, de még inkább uniós döntéshozói körökben – még lehetnek következményei.
Nagy, integráló párt nélkül nincs győzelem
A választások főszereplői mindig a pártok, bár voltak kivételek: 1867, tehát a kiegyezés óta híres nőgyógyásztól népszerű színészig számos, a politikai erőkhöz semmilyen módon nem kötődő civil függetlenként került be a magyar törvényhozásba – mondta kérdésünkre Tóth Zoltán választási szakértő.
Ma viszont erre nemigen látna esélyt, miközben nem vitatja, hogy „párthiányos” helyzet állt elő: a jobboldal rendelkezik vízióval arról, hogy a választóinak milyen társadalmi, gazdasági és politikai viszonyokat kínál, ám a baloldalon ez hiányzik. Így kerülhetnek képbe a civil szervezetek, illetve a saját személyes tulajdonságaik okán kiemelkedő személyiségek – véli Tóth Zoltán.
A választáson indulni ráadásul elég könnyű, hiszen a főpolgármester-jelöltséghez elég ötezer támogató aláírás, egy százezres városban pedig csak ötszázra van szükség ahhoz, hogy valaki megpályázza a településvezetői posztot. A szakértő állítja, hogy ezzel a Fidesz tudatosan igyekszik megosztani az ellenzéket, amint azt a parlamenti választás szabályainak átalakításával is tette.
Tóth ugyanakkor kiemelte: a civilek önmagukban – széles társadalmi beágyazottság hiányában – aligha járhatnak sikerrel. Szükségük lenne a hozzájuk közel álló politikai szerveződések szimpatizánsaira is, amiből szerinte adódik egy figyelemreméltó következtetés: nagy, integráló párt nélkül nincs választási győzelem.