Jánost a bíróság testi sértésért marasztalta el 2012 januárjában. Az ítélet szerint a férfi 2008-ban bántalmazta feleségét. A házaspár akkor már válófélben volt, s az ezt kísérő viták durvultak el. János az eljárás során végig tagadta – és ma is tagadja – a bántalmazást, a bíróság azonban a feleség és az asszony tanúinak vallomását látta igazoltnak. A férfi végül is megúszta felfüggesztett szabadságvesztéssel.

Az ítélet következményeként 2012 augusztusától János szolgálati nyugdíját szüneteltették 

Ha János – amiképp ő mondja – összeesküvés áldozata lett, sajnáljuk, de ennél többet nem tehetünk érte, hisz a jogerős ítélettel – bizonyítékok híján – nincs értelme vitatkozni. Ha azonban valóban bántalmazta volt párját, akkor tudnia kell, hogy tette elfogadhatatlan.

De az is, amit később vele tettek. A most 47 éves férfi 2006-os nyugdíjazásáig rendőr főtörzsőrmesterként dolgozott. A büntetőperben hozott ítélet következményeként 2012 augusztusától János szolgálati nyugdíját szüneteltették, mert egy 2011-es törvény értelmében ezt a járandóságot átmenetileg el kellett venni attól, aki bűncselekményt követett el.

A szüneteltetés mindaddig tartott, amíg az érintett nem mentesült az ítélet jogkövetkezményeitől. János – mivel nyugdíjazása óta hordárként dolgozott az egyik fővárosi pályaudvaron – attól fogva még több terhet cipelt, hogy kiesett nyugdíját pótolja, és újraépítse a válás után anyagilag lenullázott életét.

János pert indított az igazáért és a pénzéért

Aztán 2013 szeptemberében az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette az említett 2011-es törvényt, s akkortól újra kapta a szolgálati nyugdíját. Ő azonban úgy gondolta, hogy visszamenőleg is jár neki arra a 13 hónapra a nyugdíj, amikor szüneteltették a folyósítást, hisz alkotmánysértő módon tették ezt.

Kérte is a kiesett pénzt a nyugdíjfolyósító igazgatóságtól, ám kérelmét elutasították, mondván, az Alkotmánybíróság nem visszamenőleges hatállyal szüntette meg az említett törvényt.

János ezek után pert indított az igazáért és a pénzéért. Ügyvédje, a Komlón praktizáló Hidegné Csernik Aranka szerint nem lehet kérdéses a per kimenetele. Az AB-állásfoglalás ugyan nem visszamenőleges, de egy törvény sem lehet az.

Erre az Alkotmánybíróság indoklásának 118. pontja is figyelmeztet, hiszen kimondja, hogy a „forgalomból kivont” törvény alapján is csak azoknak a nyugdíját lehetett volna szüneteltetni, akik a törvény 2012-es hatálybalépése után követtek el bűncselekményt.

A nyugdíjfolyósító írásos válasza az AB-indoklás 118-as pontjáról nem vesz tudomást 

Mert János akkor, amikor elszegődött a rendőrséghez, és leszolgált 25 évet, nem tudott arról, hogy egyszer majd jön egy törvény, amely alapján elveszítheti a szolgálati nyugdíját, ha esetleg bűncselekményt követne el.

Megkérdeztük minderről a nyugdíjfolyósítót, az írásos válasz azonban nem több, mint jogszabály-ismertetés. A válasz az AB-indoklás 118-as pontjáról nem vesz tudomást.

Hiába kerestük meg újra az igazgatóságot, nem kívántak vitát nyitni az álláspontjukról. Vagyis: marad a per. Ha az igazgatóság valóban veszít, akkor János megkapja a pénzét. Persze csak évek múlva, mert egy ilyen per igencsak hosszan elhúzódhat.

Az állam számára ez ugyanis mindössze filléres ügy, Jánosnak viszont életbe vágó. Nem csupán önmaga miatt, hanem a három gyermeke okán is. Őket jelenleg a volt felesége neveli, ám a férfi igyekszik támogatni utódait, nem beszélve arról, hogy a jog is erre kötelezi.

A nyugdíjfolyósító perhez vezető magatartása János szerint valójában csak időhúzás, az igazgatóság mintha arra számítana, hogy mint sorstársainak többsége, ő sem megy bíróságra, ami az államnak tiszta nyereség.

Ezt a sejtést felvetettük az igazgatóságnak írt levelünkben, de a válasz ezzel sem foglalkozott.