Kávéscsésze a jobbján, számítógép a balján, papírhegyek előtte. Orbán Viktor a Facebookon válaszol a kérdésekre. „Ami a nyugdíjrendszer átalakítását illeti, ennek egyetlen, de világos és érthető oka van: ez pedig az államadósság” – mondja. Tiszta beszéd. Különösen, ha eddig nem figyeltünk - írja legújabb blogbejegyzésében Török Gábor.

Egyre inkább az a benyomás alakulhat ki, hogy valami komoly gond van a Fidesz döntéselőkészítő műhelyeivel - állapítja meg az elemző. Az még magyarázható (bár a hitelességet kétségtelenül rongáló), hogy a választás előtti és a kormányalakítás utáni állítások a nyugdíjügyben két külön világot mutatnak, azt azonban már semmilyen politikai számítás nem igazolja, hogy miért változik naponta-hetente a párt érvelése ebben a kérdésben. Szándékosan nem kommunikációs hibáról beszélek, mert – mint ahogy ezt már korábban kifejtettem – megtévesztő lenne elválasztani a politikai és a kommunikációs elemeket:

Gondoljuk csak el egy pillanatra az alternatívát: a Fidesz nem hagyja, hogy Matolcsy György rögtön az első bejelentéskor pökhendi módon, kioktatóan lépjen fel, nem engedi, hogy Selmeczi Gabriella reménytelenül elvesszen az adatok rengetegében, hanem azonnal azzal áll elő, amit Orbán Viktor most mond. Nem megy bele olyan vitákba, amiket nagyon nehéz megnyerni (rosszul gazdálkodnak, nincs hozam, nem is az emberek pénze stb.), hanem csak annyit mond, de azt érvekkel alaposan alátámasztva, nagy nyilvánosságnak szánva, nem mellékszereplők szájába adva, amit most a kormányfő: „ha ez így ment volna tovább, maga alá temette volna az egész gazdaságot”.

Aki látott már közelről politikacsinálást, tudja, hogy az esetek többségében mozgó célpontra zajlik a vadászat, napról-napra alakul a politika, sokkal kevesebb a tervezettség, mint azt a külső szemlélő gondolná. Az igazán fontos ügyekben azonban nem megengedett a kapkodás, a „majd menet közben meglátjuk, hogy mi lesz” szemlélet, ezeken ugyanis elmehet a hajó, széteshet a koherencia, erodálódhat a hitelesség - figyelmzetet Török Gábor. A Fidesz nagyon komoly hibát követett el, ha nem volt elég gondos és megfontolt akkor, amikor ebben az ügyben eldöntötte, lépni fog. Ezt valószínűleg már a kormánypárt vezetői is tudják, látják, nem véletlen, hogy szinte naponta próbálnak korrigálni, módosítani az eredeti irányvonalon. A politikában azonban ritkán jön el a deus ex machina, amit egyszer már elrontottak, azt legfeljebb szépíteni lehet - írja az elemző.