A Szegeden folyó migránsper szír vádlottja nem ismert rá saját írásos beadványára. Aki magyarra fordította a kézzel írt, arab nyelvű beadványt, olyan állításokat adott a szájába, amilyeneket szerinte ő nem írt le. Ez azután derült ki, hogy egy fordítócéggel felülvizsgáltatták a büntetőügyben készült első fordítást. Felvetődik a hamis tanúzás gyanúja az ügyben, azonban az még kérdéses, hogy indul-e emiatt eljárás, s ha igen, mikor és ki ellen.
Valaki „hozzáköltött” a szír migráns vallomásához
Március 17-én kezdődött Szegeden annak a tíz migránsnak a pere, akik a vád szerint tavaly szeptember 16-án „tömegzavargás résztvevőiként" a Btk.-ban egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett „határzár tiltott átlépése" bűntettét követték el. Áttörték a kerítést, és kőzáport zúdítottak az azt védő rendőrökre is.
A vádlottak között van nyelvész, egyetemista, öt általánost végzett segédmunkás és egy kerekesszékes férfi is. Egyikük sem ismerte be a vádiratban terhére rótt cselekményeket. Mind azt állították, hogy „azt hallották", volt, aki az újságíróktól „úgy tudta", hogy a magyar hatóságok nyitották meg a kerítést, mert úgy döntöttek, „a családosokat átengedik".
Mások csak „sodródtak a tömeggel". Senki nem dobált követ a rendőrökre, aki pedig egyáltalán követ vett a kezébe, csak azért tette – mondták –, hogy megtisztítsa az utat. Az egyik megafonos szónok vallomása szerint ő is csak erre szólította fel a körülötte állókat.
Az egyik vádlott, egy szír fiatalember írásos vallomást nyújtott be a bíróságnak. Kézzel írt arab nyelvű beadványát a bíró magyarul olvasta fel, és egy tolmács fordította neki vissza, arabra. Ő azonban rá sem ismert a beadványa szövegére. Ő nem írt olyat – mondta a bíróságon –, hogy látta, amint a rendőröket kővel dobálták. Csak az eljárási iratokból értesült arról, hogy ilyen történt.
Az április 28-i tárgyalási napra egy fordítóiroda összehasonlította a szír fiatalember kézzel írt arab szövegét és annak a bíróságra benyújtott magyar fordítását. A cég megdöbbentő állításokat fogalmazott meg. Eszerint a fordítás nem pontos, és olyan információkat is tartalmaz, amelyek az eredetiben (értsd: a szír fiatalember kézzel írt beadványában) nem szerepeltek. A beadványban teljes szövegrészek kreáltak, nem fordítási munka eredményei, hanem tartalmi hozzáköltések, amelyektől az eredeti írás tartalma teljesen megváltozik.
Miután minderről április 28-án délelőtt részletes beszámolót közölt az Index, Tényi István önkéntes és notórius feljelentő hamis tanúzás bűntettének gyanújával azonnal feljelentést tett a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészségen. (A hamis tanúzás bűntettét követi el az a szakértő is, aki hamis szakvéleményt ad. Ide értendők a tolmácsok is, ha nem szakszerűen fordítanak, avagy ha olyasmit adnak a per külföldi résztvevőjének a szájába, amit az nem vagy nem úgy mondott.)
A Btk. vonatkozó rendelkezése szerint hamis tanúzás miatt csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható büntetőeljárás, mindaddig amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették nem fejeződik be.
Ezzel persze Tényi is tisztában van. Úgy gondolta azonban, hogy mivel az eljáró hatóságok eddig nem léptek ez ügyben (pedig már a március 17-i tárgyaláson kiderült, hogy valami nincs rendben a fordítás körül), megteszi ő helyettük. Legfeljebb, ha ettől sem gondolják meg magukat, a feljelentését majd „élesítik" az elsőfokú per befejezése után.
Szanka Ferenc megyei ügyészségi szóvivő lapunk érdeklődésére elmondta: megkapták Tényi feljelentését. A hatóságnak ilyenkor három napja van arra, hogy eldöntse: nyomozást rendel el az abban foglaltak alapján, vagy elutasítja a feljelentést. Lehetőség van továbbá feljelentéskiegészítés elrendelésére is, ami legfeljebb kétszer 15 napig tarthat. Az ügyészség ebben az ügyben a hét második felére alakítja ki álláspontját.
