Vádlottak padján a volt országos főkapitány
Az ügyészség az Országgyűlés Emberi jogi, Kisebbségi, Civil- és vallásügyi bizottságának a „2002 és 2010 között, és különösen a 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság” elnökének, illetve a nyomozás során több magánszemély feljelentése alapján vizsgálta egyebek között az MTV székházának ostroma idején történt rendőrparancsnoki intézkedéseket, továbbá azt, miért maradt következmények nélkül, hogy a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat (ma Készenléti Rendőrség) bevetési egységeinek tagjai azonosító szám nélkül léptek szolgálatba és vettek részt a 2006. őszi tömegoszlatásokban.
A nyomozás megerősítette, amit már korábban is tudni lehetett: 2006. szeptember 18-án késő este az MTV székháza előtt megjelent demonstrálók közül több százan rátámadtak az épület védelmére a főbejárat elé vezényelt „Baranya megyei csapatszolgálati századra”, amelyet aznap rendeltek a fővárosba. A baranyai rendőrök egy részének sisakja nem volt, másik részének pajzsa, volt, akinek egyik sem, és gyakorlatilag egyéni védőfelszerelés nélkül kellett állniuk az őket kövekkel, üvegekkel, Molotov-koktélokkal támadó szélsőségesekkel szemben. Ezeket a hiányosságokat a vádirat szerint a baranyaiak századparancsnoka már érkezésükkor közölte feletteseivel, de a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveleti parancsnoka, M. Zoltán alezredes azok pótlásáról nem intézkedett, holott erre lett volna lehetősége. M. Zoltánt ezért az ügyészség elöljárói gondoskodás elmulasztásával vádolja.
Gergényi Péter, Budapest akkori rendőrfőkapitánya az egyre erősödő támadások miatt a BRFK Közrendvédelmi Osztályának egyik osztályvezetőjét jelölte ki az épület és környéke „helyszínparancsnokává”. Ő azonban ezzel összefüggő feladatait nem végezte el, és nem jelentette feletteseinek azt sem, hogy milyen körülmények akadályozzák kötelessége teljesítésében. Nem irányította, nem koordinálta az épület védelmére rendelt rendőri egységeket, így az egyes alegységparancsnokok belátásuk szerint, egymástól függetlenül adtak ki parancsokat.
A vádirat szerint Gergényinek a vezetési pontra beérkező információkból „látnia” kellett volna, hogy az egységek irányítatlansága miatt teljes zűrzavar alakult ki a székház körül, a helyszínparancsnoki kötelességeit nem teljesítő vezetőt azonban mégsem váltotta le, és nem intézkedett arról sem, hogy a rendelkezésre álló erők összefogására képes vezető vegye át a feladat ellátására alkalmatlannak bizonyult parancsnok helyét. Az ügyészség szerint Gergényi mulasztása miatt morzsolódtak fel a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek, s ennek következtében sok rendőr megsérült. Ezért Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolja, míg a kötelességét ott és akkor nem teljesítő helyszínparancsnok ellen „parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség” miatt emeltek vádat.
Vádat emelt az ügyészség Bene László volt országos rendőrfőkapitány ellen is – kétrendbeli elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt. Benének azt róják fel az ügyészek, hogy az általa létrehozott vizsgálóbizottságok jelentéseiben körvonalazott hiányosságok ellenére semmit nem tett az indokolt parancsnoki vizsgálatok és általában a felelősségre vonás érdekében, holott „az időben lefolytatott vizsgálat akár katonai bűncselekmények megalapozott gyanúját is feltárhatta volna”, másfelől eltűrte, hogy a rendőrök október 23-át követően, a közvélemény tiltakozása ellenére is, azonosító szám nélkül teljesítsenek szolgálatot.
Késedelmes intézkedés, a felelősségre vonás elmulasztása miatt emelt vádat az ügyészség Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat akkori vezetője ellen, valamint azért is, mert a 2006. október 23-i tömegoszlatást követően nem indított vizsgálatot annak jog- és szakszerűségét illetően, sem azzal kapcsolatban, hogy mi indokolta olyan nagy mennyiségű gumilövedék és könnygáz felhasználását, mint amennyit az egyes helyszíneken bevetettek.
A főrendőrökön kívül a 2006. szeptember 19–21. között történtekkel összefüggésben még további kilenc rendőr ellen emeltek vádat. Ugyanakkor több más katonai, illetve köztörvényes bűncselekmény ügyében az ügyészség bűncselekmény, illetve bizonyítottság hiánya miatt megszüntette az eljárást.
