Vádemelés Verók Istvánék ellen
Vádat emelt Verók István (MSZP) volt terézvárosi polgármester és 13 társa ellen a Fővárosi Főügyészség az Andrássy út 47. szám alatti palota eladása miatt. Az eljárás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult.
A vádirat lényege szerint az érintettek – mint a terézvárosi képviselőtestület tagjai, valamint az önkormányzat jegyzője – 2004-ben vagyonkezelői kötelezettségüket, és a rendeltetésszerű gazdálkodás szabályait megszegve úgy értékesítették az E. Kft. részére az Andrássy út 47. szám alatti, a VI. kerület tulajdonban lévő ingatlant, hogy azzal az önkormányzatnak legalább 127 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. gyanúsított lett lénygében minden olyan képviselő, aki megszavazta az Oktogon szomszédságában lévő bérház eladását.
Az ügyben az eljárást a Fővárosi Bíróság folytatja. A vádlottak szabadlábon védekeznek.
Verók a nyomozás kezdete óta tagadja bűnösségét, s politikai bosszúhadjárattal vádolta meg a rendőrséget a nyomozás folytatására utasító ügyészséget. Rámutatott, hogy az ügyben kizárólag az akkori kormánypártokhoz tartozó képviselőket hallgattak ki gyanúsítottként. Más kérdés, hogy az adott ingatlan értékesítését annak idején kizárólag a kormánypárti képviselők szavazták meg. A rendőrség a 47-es számú ház mellett még több más Andrássy úti, valamint a kerületben lévő más értékes ingatlanok eladása, felújítása ügyében is nyomoz – lényegében ugyancsak Verók és társai ellen. Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője lapunk érdeklődésére elmondta: a többi terézvárosi ingatlanügyben még nem zárult le a nyomozás. Nem zárható ki tehát, hogy a későbbiekben Veróknak és egykori képviselő-társainak újabb vádakkal is szembe kell nézniük.
A szóban forgó ingatlan-eladási ügy megítélése egyébként rendkívül ellentmondásos, a vádemelés megalapozottságát már korábban több neves jogász is kétségbe vonta.
Mint arról már beszámoltunk, Terézváros polgármestere, Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP) január közepén jelentette be, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt a BRFK vádemelést javasol az ügyészségnek tizenhárom egykori MSZP-SZDSZ-s VI. kerületi önkormányzati képviselő, valamint egy volt hivatali tisztségviselő ügyében. Az Andrássy út 47. szám alatti ingatlan 2004-es elidegenítése kapcsán a polgármester azt mondta: felbecsülhetetlen anyagi és erkölcsi kárt okoztak Terézvárosnak. Gila Pál, az önkormányzat jogi képviselője indítványozta a gyanúsítottak ingó- és ingatlanvagyonának zár alá vételét. Közlése szerint az önkormányzat, mint sértett fél, bejelentette polgári jogi igényét a büntetőeljárásban megállapított mintegy 120 millió forintos kár megtérítésére.
Verók Istvánék a kollektív gyanúsítás miatt – az önkormányzat nevében – még 2009 elején az Alkotmánybírósághoz fordultak, ám a testület a mai napig nem foglalt állást. Annak megállapítását kérték, hogy a helyi képviselők jogállása, függetlensége és felelősségi viszonyai terén mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés tapasztalható. Az alkotmánybírósági beadványt Verók István mellett Kolláth György alkotmányjogász jegyezte ügyvédként. A volt polgármester a lapunknak adott korábbi interjújában határozottan cáfolta, hogy bármelyikük bűncselekményt követett volna el az Andrássy úti palota eladásakor. A képviselőtestület ingatlanszakértői becslés alapján döntött az értékesítés mellett. Nem is volt más lehetősége, ugyanis az önkormányzatra a műemléki épület – súlyos kötöttségekkel terhelt – felújítása, a bérlők elhelyezése olyan milliárdos többletterhet rótt volna, ami megingatta volna a kerület gazdálkodását.
Hassay Zsófia januári bejelentése után, a terézvárosi ingatlanüggyel összefüggésben Lövétei István alkotmányjogász azt mondta: elvben előfordulhat, hogy egy ingatlan eladása bűncselekménnyé minősülhet, de pusztán azért, mert vagyoni hátrány keletkezik egy ingatlan eladásánál, önmagában még nem következhet be a bűncselekménnyé minősülés. Szerinte aggályos, hogy lefedheti-e, és ha igen, milyen értelemben a büntető törvénykönyv adott tényállását egy önkormányzati testületi döntés. Ez ugyanis nem teljesen ugyanaz, mintha egy hivatalban ülő tisztviselő a rendelkezésére álló sok pénzt használná fel úgy, hogy az a hűtlen kezelésnek minősülne. A helyi lakosságot megillető önkormányzati tulajdonról a képviselő-testület dönt, az értékesítés lehet racionális, az önkormányzati gazdálkodás "normális esete".
Adott esetben persze lehet hibás a döntés, de a választóvonal az, hogy az értékesítési döntés mennyiben tudatos károkozás és a közvagyonnak magánvagyonokká átforgatása. Nagyon nehéz ebben a kérdésben világosan állást foglalni – tette hozzá Lövétei. Megjegyezte: a terézvárosi ügyben a kérdés az, mennyiben merülhet fel, hogy fennáll a hűtlen kezelés büntetőjogi tényállása, ami szándékos bűncselekmény, és a bűncselekmény mögött tulajdonképpen a döntéshozó haszonszerzési szándéka van, még akkor is, ha ő kerülő úton jut ehhez a haszonhoz. Ha ilyen van, az nyilvánvaló bűncselekmény, de rendkívül kétséges, hogy lehet ezt büntetőjogi eszközökkel megállapítani, bizonyítani, hacsak az elkövetők nem vallanak egymásra. Előfordulhat, hogy épp ezért vannak a VII. kerületi ingatlan-ügyben meggyanúsítottak hosszú ideje előzetes letartóztatásban, hátha egymásra vallanak.
Ugyancsak a terézvárosi ingatlanüggyel kapcsolatban Kolláth György alkotmányjogász akkor arra is felhívta a figyelmet, a képviselő-testület döntésének lényegi jellemzője, hogy az egyéni akaratnyilvánítások „összeolvadnak kollektív döntéssé”, és közhatalmi-helyi politikai döntési jelleget öltenek, mindez pedig kizárja az egyéni jogi felelősség megállapítását. Emlékeztetett: beadványukban azért kérték az alkotmánysértő mulasztás megállapítását, mert úgy vélik, a jogalkotó elmulasztotta megalkotni azokat a szabályokat, amelyek az önkormányzati képviselők felelősségét, illetve felelőtlenségét tisztázzák a testületi döntéshozatal során, illetve azt követően, a szavazati joguk gyakorlásához kapcsolódóan.
Az egyértelmű szabályozás hiányában a végrehajtó hatalom és az ügyészi büntetőjogi fellépés oldaláról drasztikusan sérülhet az önkormányzati autonómia, illetve a testületi döntéshozatalért viselt egyéni képviselői helytállási kötelezettség koncepcionálisan kidolgozatlan a magyar jogban.
Kolláth György azzal kapcsolatban, hogy Verók Istvánt hűtlen kezeléssel gyanúsították meg, azt mondta, a hűtlen kezelés szándékos bűncselekmény, amelyet bizonyítania kell a hatóságnak. Hozzáfűzte: nincs bűncselekmény jogellenesség nélkül, márpedig az önkormányzati döntés jogellenességét a közigazgatási hivatal – mai nevén kormányhivatal – állapíthatta volna meg, de ilyenre nem került sor a VI. kerületi ingatlan-eladási ügyben.
