V, mint vakáció, azaz véget ért a tanév
Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára múlt hétfőn azt kérte az árvíz sújtotta borsodi települések jegyzőitől, hogy rendkívüli szünet elrendelésével zárják le az idei tanévet ott, ahol a tanítás ellehetetlenült, valamint ahol az iskolába járó diákok meghatározó többsége súlyosan veszélyeztetett településeken él.
Ennek megfelelően a Borsod megyei Edelényben hétfőn le is zárták a tanévet, mert a Bódva áradása miatt több napja nem jártak iskolába a diákok. Múlt hétfőn, kedden, illetve szerdán ért véget a tanév Kazincbarcikán, Lakon, Szendrőn, Szendrőládon, Perkupán, Ónodon, Felsőzsolcán, Alsózsolcán, Sajóládon, Ongán és Bőcsön, valamint Miskolcon is bezárt az iskola a katonák és más segítők elszállásolása miatt. A Baranya megyei Szederkényben 210 gyermek nem tudott óvodába, iskolába menni, ezért a tanévet múlt hétfőn lezárták. Múlt kedden a Csepel-szigeten található szigetmonostori Zöld Sziget Általános Iskolában is befejezték a tanévet.
Természeti katasztrófa esetén a jogszabályok lehetővé teszik, hogy az idő előtti tanévzárás ellenére a tanulók megkaphassák bizonyítványaikat, az elmaradt tananyagot pedig a jövő tanévben pótolják be. Nem volt ez mindig így: korábban az volt a szabály, hogy a kiesett napokat még az adott tanévben pótolni kell, a tanév rendjében megszabott 183 tanítási napot kötelező volt megtartani.
Az iskolák a kiesett időt pótolhatták hétvégi tanítással, és lecsíphettek a szünetekből is. Kivéve persze a nyári szünetet, a 183 tanítási napot ugyanis a szorgalmi időszakban kellett megtartani, azaz június 15-e után már nem lehetett tanítani.
Mindez év közben nem okozott különösebb problémát, legföljebb kellemetlen volt szombaton is iskolába járni. Egy tanév év végi - például a mostani árvízkárok miatti - hosszabb kényszerszünet azonban már megoldhatatlan feladat elé állította az iskolákat. Ha ugyanis egy vagy két hét esik ki, akkor nincs már elegendő idő - hétvége - a pótlásra.
Ez a probléma évtizedek óta megoldatlan volt, mindaddig azonban senki nem foglalkozott vele igazán, amíg csak hébe-hóba kellett elrendelni kényszerpihenőt. Az idei tanévben azonban a H1N1-járvány miatt már tucatjával zárták be az iskolákat: tavaly november végén akkori becslések szerint 35-40 iskolában szünetelt a tanítás a járványveszély miatt.
A még a Hiller István vezette oktatási tárca ezért a következő tanév rendjében adott némi könnyítést az iskoláknak. Eszerint „a tanítási év (szorgalmi idő) lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2011/2012. tanítási évben történő feldolgozásáról."
Erről az iskolaigazgatóval egyeztetve a jegyző dönt, mint ahogyan a rendkívüli tanítási szünet elrendeléséről is. Ez a rendelkezés május 21-étől hatályos, és módosította az idei tanév rendjét is: vagyis az iskoláknak már most is lehetőségük van arra, hogy a következő tanévben pótolják be a kimaradt tananyagot.
Az Oktatási Hivatal korábban azt közölte: a 2009/2010-es tanévben az óvodásokkal együtt összesen 1 762 907-an vettek részt a közoktatásban 152 706 főállású pedagógus vezetésével. Általános iskolába 775 741-en jártak; 74 241 főállású pedagógus foglalkozott velük. Szakiskolában 135 268-an tanultak, 8824 tanár vezetésével. A speciális szakiskolákat 10 017-en látogatták, ott 1499 pedagógus dolgozott. Gimnáziumot 239 992 tanuló választott, 18 363 tanár oktatta őket. Szakközépiskolában pedig 273 344 diák tanult, 19 772 pedagógus felügyelete alatt.
A tanév első napja 2009. szeptember 1-je volt, utolsó napja pedig hivatalosan ma van. A tanítási napok száma 183, illetve a nappali oktatás rendje szerint működő középiskolákban és szakiskolákban 182 volt az idei tanévben.
A több mint 1,4 millió diák a két és fél hónapos szünidőben számtalan tábor és színes program közül választhat. Elek Ányos, a Táboroztatók Országos Egyesületének (TOE) szóvivője elmondta: a gazdasági válság miatt a szülők inkább más területekről vonnak el pénzt a családi költségvetésből, de gyermekeiket elküldik táborba. Átlagosan 3500-8500 forintba kerül naponta a táboroztatás a szülőknek, a drágábbak bentlakásosak, leginkább a nyelvi táborok tartoznak ezek közé.
A TOE mintegy 150 táborban szervez programot országszerte, évről évre mintegy tízezren nyaralnak náluk. A szóvivő kiemelte: a Miénk itt a tábor alapítvány keretében tizennyolc éve saját táborokat is üzemeltetnek. A diákok egyszerre szórakozhatnak és tanulhatnak; naponta hat órában gyakorlatorientált oktatást tartanak a számukra.
A kínálatban szerepel nyelvi, média-, színész- és informatikatábor is. Szerveznek turnusokat angol, német és magyar nyelvből, utóbbiakat magyar származásúaknak és külföldön élő magyaroknak. A táborhely az idén Balatonalmádiban, a Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégiumban lesz, ahol van teniszpálya, lábteniszpálya, focipálya és tornaterem is.
A TOE ezen kívül - ismert színészek meghívásával - "csepűrágó tábort" is szervez, amelynek az Összpróba elnevezést adták. Kézműves táborok is lesznek Esztergomban, itt egyebek mellett kavicsokat gyűjtenek és munkálnak meg, memóriajátékokat készítenek kőből és fából. A hagyományőrző táborukat a Felvidéken is megszervezik, a diákokat parasztházaknál helyezik el.
A Diákújságíró Egyesület táborára is lehet jelentkezni rajtuk keresztül. A szervezők közlése szerint a kommunikációs és média szaktáborban a jelentkezők kipróbálhatják magukat újságíróként, rádiósként, tévésként vagy fotóriporterként, profi szakemberek és eszközök segítségével.
A 2010/2011-es tanév szeptember 1-jén kezdődik.
