Tavaly novemberben szigorította a parlament az uzsorával kapcsolatos törvényi szabályozást. Ennek részeként ma már egyetlen uzsorahitel is elég ahhoz, hogy valaki uzsorásnak minősüljön, és aszerint legyen büntethető. Lehetőséget adott ugyanakkor a jogalkotó az uzsorásoknak a tevékeny megbánásra: az a méregdrágán hitelező, aki még az előtt feladja magát és persze társait, hogy a hatóságok leleplezték volna, lényegében elkerülheti a felelősségre vonást, a bíróság korlátlanul enyhítheti a büntetését. És ma már nemcsak akkor léphetnek fel az uzsorásokkal szemben a hatóságok, ha valakit tönkretettek anyagilag. Az új szabályozás szerint akkor is megvalósul az uzsorahitelezés, ha a szerződésből egyértelműen kiolvasható, annak teljesítése a kölcsönvevőt kilátástalan anyagi helyzetbe sodorhatja.

Jogilag tehát minden rendben. Ősz óta a rendőrök, ügyészek és a helyi hatalom képviselői is többször átbeszélték már az uzsora által leginkább érintett öt megyében, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük a nyomozás, a vádemelés és a bíróság előtti bizonyítás során. A legnagyobb gond – mutatott rá Szelei Pál, az ORFK gazdaságvédelmi és pénzhamisítás elleni osztályának vezetője –, hogy a sértettek többsége visszavonja a feljelentését. Hozzátette, sok esetben még azon az áron is visszakoznak, hogy a rendőrök figyelmeztetéséből megtudják: hamis vád miatt eljárás indulhat ellenük.

Nem hittem a fülemnek, ezért a sajtótájékoztatón külön is rákérdeztem, megtörténhet-e a következő feltételezett eset: Rozi néni megelégelvén az uzsorások sanyargatását feljelentést tesz, mire a rendőrség őrizetbe veszi a hitelezőjét. Még aznap este felkeresik Rozi nénit a lecsukott uzsorás rokonai, barátai, ismerősei, és helyben szokásos módon, baseballütőkkel, kisbaltával, furkósbottal, meggyőzik az idős asszonyt, hogy nem szép dolog belemarni abba a kézbe, amelyből enni kapott. Rozi néni jobb belátásra tér, mire a rendőrség megküldi az anyagát a nyomozó ügyészségnek, és hamis vád miatt eljárás indulhat ellene.

Kérdésemre Szelei Pál némi habozás után azt felelte: ad absurdum megtörténhet.

Nem egy bírósági perben és rendőrségi sajtótájékoztatón hangzott már el, hogy a magyar jogban olyan nincs, hogy valaki visszavonja a vallomását. Legfeljebb új vallomást tehet a terhelt, amelyben homlokegyenest az ellenkezőjét állítja az első vallomásának. Később a bíróság az eset összes körülményeire tekintettel dönti el, hogy melyiket fogadja el hitelesnek és igaznak. A feljelentés is egyfajta vallomás, sértetti tanúvallomás. Akkor az miért vonható vissza? De – a példánál maradva – ha Rozi néni úgymond vissza is vonja az első vallomását, a feljelentését, abból még nem következik, hogy a rendőrségnek ad acta kell tennie az ügyet.

Már csak azért sem, mert mint azt Szelei elmondta, sok helyen fenyegetéssel, fizikai erőszakkal kényszerítik fizetésre (ha az már nem volt lehetséges, ingóságaik, ingatlanuk ingyenes átadására) az adósokat. Nem egy olyan eset történt, amikor az uzsorások embertelen körülmények között fogva tartották és rabszolgaként dolgoztatták adósaikat.

Szelei szerint azokban az esetekben, amikor van remény az ügy megoldására, a rendőrség nem is hagyja abba a nyomozást. Látni kell azonban, hogy sokszor az uzsorások és áldozataik az utolsó pillanatban összefognak „a rendőrség ellen”, mivel az adósok rájönnek (vagy felhívják a figyelmüket rá), hogy ha a rendőrség elviszi az uzsorást, a jövő hónapban egy fillért sem kapnak, és felkopik az álluk.

Korábban Szelei Pál részletesen beszámolt az uzsorásokkal és ügyfelekkel kapcsolatos felméréseikről. Eszerint a kölcsönvevők többnyire alacsony iskolázottságúak, nem igazán ismerik a pénz értékét, alacsony jövedelműek, többnyire segélyekből tartják fenn magukat. A többségük a munkahely elvesztése, betegség vagy haláleset miatt kerül kilátástalan anyagi helyzetbe, és ezért fordulnak a „magánhitelezőkhöz”, akik közül nem egy az első, sőt még a második, harmadik alkalommal sem kér pénzt (kamatot), csak később, ám akkor már 50-100 százalékost.

Tavaly novemberben, még a törvénymódosítás előtt, 156 (összesen 750 sértettet érintő) uzsorás ügyben 194 gyanúsítottal szemben folyt rendőrségi eljárás. Jelenleg 164 uzsora-bűncselekmény ügyében nyomoznak, melyeknek 638 sértettje és 202 gyanúsítottja van. Az elmúlt öt hónapban 130 ügyből 30 fejeződött be vádemeléssel. Azt Szelei is elismerte, hogy van még mit javítani, de mint fogalmazott: a törvénymódosítást követően kidolgozott módszertani útmutatók segítségével egyre hatékonyabbak lesznek a helyi rendőrkapitányságok.