Üvegrobbanás, beázás, pénzhiány és egy rejtélyes lemondás
A Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont épületét októberben vették birtokba a pécsiek. Az öt és fél milliárd forintból megépített ház afféle kultúrpláza szeretne lenni, vagyis egy olyan könyvtár, ahol kiállítások, előadások, vetítések, konferenciák találnak otthonra, s ahol a kultúra barátaival repül az idő.
Az unió 85 százalékos támogatásából megvalósított 13 ezer négyzetméteres épületet két könyvtár „lakja": a Pécsi Tudományegyetemé (PTE), valamint a Baranya megyei, illetve a pécsi önkormányzat tulajdonában lévő integrált bibliotéka. A két könyvtár megőrizte önállóságát - az egyetem hatvanhat, a pécs-baranyai téka ötvennégy embert foglalkoztat. Az előbbinek 580, az utóbbinak 420 ezer könyve van. Az állomány gyarapítására az egyetem 50 milliót, a megye 20 milliót költhet évente. Összehangolják a vásárlást, s ezáltal a készlet még teljesebb lesz. Az olvasók nem két könyvtárral tartanak kapcsolatot, hanem eggyel, a Tudásközpontéval, s nem tudják, hogy az általuk megszólított könyvtárost az egyetem vagy a megye alkalmazza-e.
A Tudásközpontba naponta 6-700 olvasó nyit be. A turisták is célba veszik az épületet. Megcsodálják a Balázs Mihály tervezte, üvegborítású ház izgalmasan egymásba nyíló, hatalmas tereit s az egész épület egyszerre meditatív és teátrális légkörét.
De az épület körül nincs minden rendben. December közepe óta megjelentek a ház körül a katasztrófaturisták is. Előbb egy fagyos éjszakán a ház két oldaláról is leszakadt egy-egy hat négyzetméteres üvegtábla, majd egy fűtésszelep hibája miatt beázott az épület ötven négyzetméternyi része, s ezért napokra bezárták a Tudásközpontot. A turistákat a két eset okozta kíváncsiság is idehozza.
Időközben kitudódott, hogy távozik posztjáról a Tudásközpontot működtető kft. ügyvezetője, Morvai Lehel. Arról lehetett hallani, hogy az építész végzettségű Morvai azért távozik posztjáról, mert pénzügyi feszültségek terhelik a Tudásközpont működését. Az ügyvezető hivatalosan azzal indokolta távozását, hogy a PTE több épületének is ő a létesítményvezetője, s a két munkát nem tudja összeegyeztetni. Morvai az intézmény pénzügyi nehézségeiről nem beszélt, ám ettől még ez a gond létezik. A házat 51 százalékban a megye és a város közös könyvtára használja, az épület 49 százaléka az egyetemet szolgálja. A Tudásközpont műszaki fenntartási költségei is ilyen arányban oszlanak meg. A központ évi 240-250 milliós terhet ró a fenntartókra. Az egyetem és a megye állta a 2010-ben ráeső költségeket, Pécs önkormányzata viszont tartozik a háznak 47 millió forinttal. Emiatt viszont a Tudásközpont is hasonló nagyságú lejárt tartozást halmozott fel a ház beszállítóival szemben. Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere érdeklődésünkre azt mondta: - A város januárban rendezi tartozását. Az évente 40 milliárdból gazdálkodó Pécs számára a Tudásközpont nem vállalhatatlan teher, ám a város 35 milliárdos adósságot görget maga előtt, így időnként csak késve tudja rendezni a számláit.
Az eredeti terv szerint a Tudásközpontot tizenkét tagú stáb irányította volna, a megye azonban csak hat ember felvételét engedélyezte. Nincs a háznak például olyan marketingese, aki a központ termeinek kiajánlásával foglalkozna. Pedig a Tudásközpont pénzügyi egyensúlyához arra is szükség lenne, hogy termek bérbeadásából 30-40 milliós bevételhez jussanak. A megye takarékossági okokból nem engedte feltölteni a központ stábját. A hatmilliárd forintnyi adósságtól nyögő baranyai önkormányzatnak 2011-ben 11 milliárdot kellene fordítania intézményeire, s a megyének ennél 2,4 milliárddal kevesebb a forrása. Ezért intézmény-összevonásokra készül a baranyai közgyűlés. Integrálják például a megyei művelődési központot és a Pécs belvárosában működő Művészetek Házát. Hargitai János, a megyei közgyűlés fideszes elnöke elmondta: a két intézmény húsz emberéből öt marad, s ennek a csapatnak lesz a feladata, hogy a Tudásközpont termeinek bérbeadását menedzselje.
A megye és Pécs első embere biztos abban, hogy a Tudásközpont gazdálkodását és létét nem fenyegeti veszély. A harmadik fenntartó, a PTE gazdasági rektorhelyettese, Zeller Gyula is ezt erősítette meg. Zeller úgy fogalmazott: az idén 60 milliárdból gazdálkodó PTE számára a Tudásközpont 120 milliós kiadása „nem tétel".
A már említett kivitelezési hibák meg azért nem veszélyeztetik a házat, mert a kivitelező, a Gropius Zrt. vállalja azok kijavítását - tudtuk meg a cég vezetőjétől, Csáktornyai Gyulától.
Ettől még az épületet műanyag csíkkal elkerített korridor határolja, nehogy egy lehulló üveg „megtaláljon" valakit. Mert a két levált üveg ugyan felrobbant a levegőben és ujjpercnyi darabokban hullott a földre, ám az üvegmorzsákat sem öröm nyakba kapni. Az üvegrobbanás okát - várhatóan - hónapokig vizsgálják, addig marad az elkerítés. Az olvasók ettől még ugyanúgy jönnek. Miként a turisták is. Ki az épület szépségére, ki a hibáira kíváncsi.
Így kerek a világ.
