Utazásban is Budapest az ország szíve
Közösségi közlekedéssel 1,2 milliárd ember utazott tavaly Budapesten - derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Nemcsak a villamos- és troli-, hanem a helyi autóbuszos utazások többsége is a fővárosban zajlott. A Budapesten utazók csaknem kétszer annyi utaskilométert tettek meg, mint az ország többi részén közlekedők együttvéve. A legtöbben a fővárosban is busszal jártak, második legnépszerűbb a metró. Az egy kilométer megtett útra vetített jegyár Budapesten némileg olcsóbb, mint vidéken.
A KSH tegnap tette közzé a szállítási teljesítmények tavalyi adatait, amelyben kitér a helyi közösségi közlekedés teljesítményére is. A jelentésből kiderül, hogy 2009-ben csaknem kétmilliárd utas 7,6 milliárd utaskilométert tett meg helyi tömegközlekedéssel. A teljes hazai helyi közösségi közlekedés csaknem kétharmada Budapesten bonyolódott: a 7,6 milliárd utaskilométerből 4,9 milliárd a fővárosban teljesült. A helyi utasok 62 százaléka, összesen 1,2 milliárd ember Buda-pesten váltott jegyet.
Minden tömegközlekedési járműtípusra igaz, hogy utaskilométerben mért teljesítménye Budapesten nagyobb volt, mint az ország többi településén együttvéve. Az összes, villamoson megtett utazás 85 százaléka Budapesten zajlott, 325 millió utas részvételével. Trolibuszon 75 millióan utaztak Budapesten, az utazások 85 százaléka itt bonyolódott. Nem meglepő, hogy a metróval megtett utazások száz százaléka a fővárosban zajlott, összesen 290 millió utas részvételével. Ahogy metró csak Budapesten van, villamos- és troliközlekedés is csak néhány nagyobb városban érhető el. Helyi buszközlekedés azonban minden városban igénybe vehető, éppen ezért ez kínálja a legtöbb lehetőséget az összehasonlításokra.
Utaskilométerre vetítve országosan 67 százalékos részaránya volt az autóbusz-közlekedésnek, ám a vidéki és fővárosi adatok erősen különböznek egymástól. Budapesten az összes utazás valamivel több mint felét (54 százalék) tették meg busszal, vidéken viszont az utazások 91 százaléka autóbuszon zajlott. Az országos teljesítmény 51 százalékát, összesen 2,6 milliárd utaskilométert a helyi buszközlekedés esetében is Budapesten regisztrálták, de az utasok száma alapján már nem a fővárosé az elsőség.
Az 1,2 milliárd magyarországi autóbuszutasnak a 45 százaléka volt budapesti, a többiek vidéken szálltak helyi buszjáratra. Az eltérés az utazások hosszából adódik. Az adatok másodelemzéséből (egy főre jutó utaskilométer) kiderül, hogy míg Budapesten egy utas egy alkalommal több mint öt kilométert utazik buszon, vidéken 1,2 kilométerrel kevesebbet.
A megtett, 31 százalékkal hosszabb út tükröződik a jegyárakban is: a 320 forintos budapesti vonaljegy 28 százalékkal drágább a szegedi, debreceni vagy miskolci 250 forintos jegynél. Ezekben a városokban egyébként villamoson és trolin is rövidebb utat tesznek meg átlagosan az utasok, mint a fővárosban.
Az egyes járműtípusok Budapesten belüli megoszlásáról nem ad teljesen pontos képet a jelentés, mivel a HÉV, mint helyközi közlekedési eszköz kimaradt a vizsgálatból. A HÉV adatainak figyelmen kívül hagyásával elmondható, hogy a helyi utazások 54 százalékát busszal, 24 százalékát metróval, 18 százalékát villamossal, négy százalékát pedig trolival tették meg 2009-ben Budapesten.